Mivé lett a nyár…

Mivé lett a nyár… szerző: Somlyó Zoltán

Ó, boldog, békés, édes pipaszó,
s te esti csend, te végtelen, te nagy,
mondd, merre vagy?

Ti játszadozó bárányfellegek,
s te nyári hold, te békén ragyogó,
hol vagytok, ó?…

S te játszi kedv a pesti flaszteren,
mely lángoltál kis lábak ütemén:
hol vagy, szegény?

S te: holnapunk, te örök-újdió,
hát elgurultál a föld hajlatán
örökre tán?

Se ma, se holnap… Soha, sohasem…
A tegnap: hát csupán ennyi maradt
a nyári ég alatt?

De még ez is, ó, milyen idegen!
Egy csontos kéz, mit belepett a sár –
mivé lett a nyár?…