Mimihez (A férfi, kit mély tudománya...)

Mimihez szerző: Kis János

A férfi, kit mély tudománya
   Bölcscsé tesz, félistenként nagy:
De te, szelíd Kegyek leánya,
   Mimim, sokkal boldogabb vagy.

Amaz izzadva lelt okokkal
   Veri földhez a gondokat:
Te Charistól tanult gondokkal
   Vígan űzöd el nyájokat.

Igy a juhász a hegy bércéről
   Függő sziklát, bár fenyeget,
Nem sejti, s völgyben kedveséről
   Zeng, vagy violát szedeget.

Oh bájold édes énekiddel
   Valamig élek, szívemet,
S taníts mosolygva s kellemiddel
   Eltelve várnom végemet.