Mély a Duna közepén (Népdalok és mondák)

A Wikiforrásból
← Fogy már a nap melegeNépdalok és mondák (2. kötet)
szerző: Erdélyi János
Mély a Duna közepén
Erdő nincsen zöld ág nélkül →

Mély a Duna közepén,
Át nem jöhet a legény,
A parton áll hiában,
Sohajtozik bújában.

Mért jöttem át a Dunán
Csalfa szerencse után?
Túl a Dunán is szegény,
Innen is az vagyok én.

Hej pedig túl a Dunán!
Vár engem a szép leány,
Ott áll és int hiában,
Siránkozik bujában.

Volna hajóm a Dunán,
Érte mennék szaporán,
Volnék hab, be örömest
Átölelném a kedvest!