Ugrás a tartalomhoz

Lámpást s fáklyákot…

A Wikiforrásból
Lámpást s fáklyákot…
szerző: Apáczai Csere János
Apáczai Csere János hexameterben írt üdvözlő verse Bökényi Filep János Mennyei Lámpás címen 1652-ben Utrechtben megjelent fordításához.

A Mennyei Lampast Magyaroknak ajándékozó kegyes és tudós Bökényi Philep János képében az Isten országára tudakozó Magyar híveknek megszollitások.


Lámpást s fáklyákot törvény kiadásakor Isten
Trombita dörgésben Sinain láttokra zsidóknak
Gyujta, kinél járván hallott törvénynek utáról
El ne botolnának Mennyországnak kapujáig.
Lámpásnál Gedeon Midiánt elveszté, a nagy álom
Szürkületbe kiket mélyen környül foga, mellyet
Árpakenyér éjjel seregekre leszállva jelente.
Lámpásnál szűzek vőlegénnyel örömbe menének
Étszaka nagy vígan, hogy hallik a hivo kiáltás:
Mely nélkül az öti künn nagy szomorán rekedének.
Nagy Britannianak igy azértes. Mennyei Lámpást
A’ki minap gyujtál, mutatád meg az emberi nemnek
E’ siralom völgyén mi legyen kalauzza, világja
A’ maradandóknak, s dühös ördögnek fene nyílát
Mint törjük s ronstsuk, s mi Urunknak mint végezetre
Tétessék méltán dicső koronája fejünkbe.
Im e drága arany lámpás most a’ Magyaroknak
Közletik. Áldott légy kegyes Isten! Kérlek oh ember!
Járj nála s megládd, ez életnek is iszonyú terhét
Megkönnyiti, mulat végén mennyei világot.

1652 Apatzai János