A lap feldolgozottságának foka

Kozák bölcsődal (ford. SZ. E.)

A Wikiforrásból
Kozák bölcsődal
szerző: Mihail Jurjevics Lermontov, fordító: Szabó Endre

Aludj, édes, te drága kincs –
     Trilli-tralli-lá!
Rád halovány sugarat hint
     A bús holdvilág.
Majd mesélek s vele egybe
     Lesz majd játszi dal –
Aludj, édes, hunyd szemed be,
     Haju-haju-haj !

Kövek közt a Terek habja
     Zúgva hirdeti,
Hogy a csecsenc ránk akadva
     Lándsáját feni.
De apád vén katona ám,
     Megedzé a baj,
Aludj békén, édes babám,
     Haju-haju-haj !

Megnősz s a világot akkor
     Majd megismered,
Kengyelbe hágsz, kardot markol
     Bátran majd kezed.
Nyerget hímzek szép selyemmel
     A lovadra majd –
Édes fiam szenderedj el,
     Haju-haju-haj !

Leszel vitéz és valóban
     Kozák, hős legény,
Úgy várom majd az ajtóban
     Hazatérted én;
Mennyi titkos könnyet ejtek
     Éjjel arra, jaj!
Aludj, édes, kicsi gyermek,
     Haju-haju-haj !

Hogy foglak majd várni ott kint,
      Éve önmagam,
Imádkozva nappalonkint,
     Éjjel nyugtalan...
Félek majd, hogy messze téged
     Még elér a baj –
Aludj, míg a bút nem érted –
     Haju-haju-haj !

Szép szentképet adok néked
     Én az útra majd;
Imádkozz és azt a képet
     Soha el ne hagyd;
S ha csatába mégy: anyádnak
     Jusson egy sohaj –
Aludj, fiam, édes álmot –
     Haju-haju-haj!