A lap feldolgozottságának foka

Kolibri szerelem

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kolibri szerelem
szerző: Leconte de Lisle, fordító: Juhász Gyula

A zöld kolibri, a halmok királya,
Bolyong a fényes, a rózsás egen.
Mint üde szín, suhan a napsugárba
Hogy kicsi fészke virágos legyen.

Idegen források fölött kóvályog,
Hol bambuszerdő suttog, mint szirén,
Hol istenillatú vörös virágok
Tárt kelyhén villog a napesti fény.

Majd egy aranyvirág ajkán terem
S csókolja mézét oly szerelmesen,
Hogy belehal, nem bírva ennyi kéjt el,
 
Te ajkadon, én édes kedvesem,
Kívánja lelkem, hogy így vesszek én el
Az első csók varázsos parfümével.