Jut az ember

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jut az ember
szerző: József Attila
Keletkezési idő: 1926 nyara

Jut az ember két virághoz
egyik jön a kalapjához
a másikat odaadja
mindakettőt elhervasztja

nekibúsul hidon ballag
fölszól a víz - le nem csallak -
s ő valamijét leejti
aztán azt is elfelejti

nevet s vacog - esteledik
vizen a hab sebesedik
karjára dűl el is alszik
de csak jobban sötétedik.