I. fejezet A lélektan oktatásának előzményei és kezdetei a kolozsvári, majd szegedi egyetemen. A Pedagógiai Lélektani Intézet megalakulása 1929-ben

← A lélektan 80 éves története a szegedi egyetemen 1929-2009

A lélektan 80 éves története a szegedi egyetemen 1929-2009 szerző: Szokolszky Ágnes

II. fejezet A Pedagógiai Intézet működése 1940-ig Várkonyi Hildebrand Dezső munkássága →

Társszerzők, társszerkesztők: Pataki Márta, Polyák Kamilla. Nyomtatásban megjelent: Szeged : JATEPress, 2009. 302 p. I. fejezet 9-32.

I. fejezet A lélektan oktatásának előzményei és kezdetei a kolozsvári, majd szegedi egyetemen. A Pedagógiai Lélektani Intézet megalakulása 1929-ben

A fejezet megírásában közreműködtek: Pataki Márta, Pintér Mihály, Szokolszky Ágnes

Összefoglaló. Ebben a fejezetben a szegedi lélektan előtörténetét követjük a kolozsvári egyetem (Ferencz József Tudományegyetem) megalakulásától a Pedagógiai Lélektani Intézet 1929-es megalakulásáig. Kolozsváron 1872-ben alakult egyetem. A kezdetektől létező pedagógiai tanszéket Schneller István, a filozófia tanszéket Böhm Károly vezette. Mindkét kiemelkedő tudós foglalkozott lélektani kérdésekkel. Emellett Lechner Károlynak, az elmegyógyászat kiemelkedő professzorának tevékenysége is kiterjedt a lélektan területére, de míg Böhm és Schneller befolyást gyakoroltak a lélektani tanulmányok szegedi folytatására, Lechner biológiai szemléletű reflextana nem fejtett ki ilyen hatást. A vesztes világháborút követően az egyetem és a tanári kar többsége is Budára menekült. 1921-ben költözött a menekült egyetem Szegedre, ahol nagy fejlesztések indultak a megfelelő elhelyezés érdekében. A Pedagógia Tanszék katedráját Szegeden is Schneller István, majd Imre Sándor töltötte be. A Filozófia Tanszéket Böhm tanítványa, Málnási Bartók György kapta meg. Imre Sándor 1926. október 20-án terjesztette fel kérelmét az egyetem vezetősége felé egy új szemléletű intézet, a Pedagógiai Lélektani Intézet felállításának ügyében, Málnási Bartók György támogatása mellett. 1929-ben jött végül létre az ún. II. sz. Pedagógiai Lélektani Intézet a Ferencz József Tudományegyetem Bölcsészkarán, Várkonyi Hildebrand Dezső vezetésével. Ezzel Szegeden az országban elsőként alakult önálló lélektani intézet, amely szervezetileg elkülönült a pedagógiától és a filozófiától.

1. A kolozsvári egyetem megalakulása és működése az I. világháború végéig, majd Szegedre költözése ^[1]

A szegedi egyetem gyökerei Kolozsvárra nyúlnak vissza, ahol egykor Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király és litván nagyfejedelem megalapította a kolozsvári jezsuita kollégiumot (1581).^[2] A Mária-Terézia uralkodása alatt kiteljesedett kolozsvári Báthory-egyetemet II. József akadémiai líceummá^[3] (Lyceum Academicum Regium) minősítette vissza. Mintegy kilenc évtized múltán azonban, az osztrák-magyar kiegyezést követően, 1872-ben a magyar törvényhozás Eötvös József oktatási miniszter javaslatára egyetemet létesített a nagy múltú felsőoktatási intézményekkel rendelkező Kolozsvárott. Sürgető szükség volt erre a lépésre, hiszen a kiegyezéssel és az 1848-ban törvénybe iktatott unióval létrejött nagy lélekszámú ország számára nem volt elegendő az egyetlen, Pesten működő egyetem.

A mai Babeş-Bolyai Tudományegyetem főépülete Kolozsvárott

A Kolozsvári Tudományegyetem az egyetemi oktatás teljességét felölelő négy tudománykarral kezdte meg tevékenységét: jog és államtudományi; orvostudományi; bölcsészeti; és matematikai és természettudományi karokat foglalt magába. Az első évtizedben igen nehéz anyagi és fizikai körülmények közt folyt a munka. A hallgatók száma a jogi karon 174, az orvosin 51, a bölcsészetin 22, a matematikai s természettudományin 37 fő volt. Az első tanévre kiadott Almanach szerint 40 rendes és rendkívüli tanár, 11 tanársegéd, és még néhány oktató tanított az egyetemen.

Az uralkodó hosszas késlekedés után, 1881-ben, Trefort miniszter előterjesztésére engedélyezte az egyetem alapítólevelének kiállítását; az egyetem egyúttal felvette az uralkodó nevét (Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem). Az egyetem kiépítésére, megerősödésére 1890-es évek közepétől, a millenniumot követően került sor, miközben Kolozsvár is gyarapodott. Jelentős egyetemi építkezések kezdődtek ekkor, könyvtár, klinikák épültek, és kialakult egy olyan tanári kar, amelyik kiemelkedő tudományos színvonalat képviselt. A kezdeti 42-ről 61-re emelkedett a tanszékek száma, 150 rendes és rendkívüli tanár valamint mintegy 150 képzett magántanár oktatott. A diáklétszám 1898/99-ben meghaladta az 1000-et, 1904-ben a 2000-et, 1911/12-ben pedig 2410 fővel elérte a maximumot. 1895-ben engedték meg a nők rendes hallgatóként való beiratkozását az egyetemre.

Az első világháború időszakát az egyetem működése is megsínylette. Sokan távoztak a hadszínterekre, a hallgatói létszám erősen visszaesett: 1916/17-ben mindössze 420-an iratkoztak be. 1918/19-ben újra 2500-ra ugrott a létszám, de ez volt az a tanév, amellyel lezárult az egyetem történetének első szakasza. A vesztes háborút követően ugyanis 1918. december 24-én bevonult Kolozsvárra a román hadsereg. Eleinte folytatódott az oktatás, azonban a román körökben kibontakozott vita hamarosan azok javára dőlt el, akik az egyetem elrománosítása mellett érveltek. Ez utóbbi álláspont harcos képviselője, Onisifor Ghibu közoktatásügyi államtitkár vezetése alatt megszervezték az egyetem épületeinek lefoglalását. Ghibu május 9-én – még a Trianoni határozat előtt - nyilatkozatot kért Schneller István rektortól arra nézve, hogy a tanári kar hajlandó-e hűségesküt tenni I. Ferdinánd román királynak. Közölte egyben, hogy a hűségeskü megtagadása az egyenlő az egyetemi állásról való lemondással. Az egyetemi tanács elvetette az eskü letételét. Erre Ghibu karhatalom kíséretében átment a rektori hivatalba, és közölte Schneller rektorral, hogy átveszik az egyetemet. 1918. december 31-én szuronyos román katonák kísérték végig Kolozsvárott Schneller István rektort.^[4] Erőszak hatására a rektor engedni kényszerült.

Az állás nélkül maradt egyetemi tanárok egy része Kolozsváron maradt, míg mások a kiutasítási határozatokat követően Budapestre menekülnek. A kolozsvári egyetem maga is ideiglenesen Budára költözött, működését a hallatlan nehézségek mellett is törekedett folytatni.^[5] Sok diák Budapestre utazott tanulmányaik befejezésére. Közben Szeged többszörösen kifejezte készségét a menekült egyetem befogadására, épületeket, tanári lakásokat ajánlva fel. A döntés azonban csak a trianoni békediktátum Kolozsvár sorsát megpecsételő végzése után született meg. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot 1921 májusában terjesztették a parlament elé. A június 26-án kihirdetett 1921/XXV. törvénycikkely kimondta az egyetem ideiglenes elhelyezését Szegeden. (Ugyanez a törvény a szintén menekült pozsonyi egyetem Pécsre költöztetéséről döntött.)

Az egyetem tanári kara az új tanévre megválasztott Menyhárth Gáspár rektor vezetésével szeptember 22-én érkezett Szegedre; az ünnepélyes tanévnyitásra 1921. október 10-én került sor. Az egyetemnyitás országos jelentőségét jelezte Horthy Miklós kormányzó részvétele az ünnepségen. A megnyitás az egyetemnek ma is a Dugonics téren lévő központi épületében (azelőtt királyi tábla) történt.^[6] A tanítás október 12-én kezdődhetett. Az egyetem központi épületéül Szeged a megnyitó ünnepség színhelyét képező királyi ítélőtábla palotáját ajánlotta fel, amely a Dugonics téri 1873-ban főreáliskolának épült neoreneszánsz stílusú épület volt. Itt helyezték el a kormányzati és gazdasági hivatalokat, kialakították az aulát és a szenátus tanácstermét. A jogi és a bölcsészeti kar valamennyi tanszéke s a természettudományi kar elméleti tanszékei itt jutottak eleinte helyiségekhez. 1925-től a bölcsészettudományi kar és a természettudományi kar egy része átköltözött az eredetileg vasúti leszámítoló hivatalnak épült neoromán stílusú épületbe, a mai Egyetem utca 2. sz. alá.^[7]

A Bölcsészettudományi Kar épülete 1930 körül. Az épületet 1930-ra formálták át a tudományegyetem céljaira. Rerrich Béla tervei alapján építették a tér felőli homlokzathoz az Auditorium Maximum sokszög alakú tömegét. Kivitelező: Berkes Dezső és Tápai Jenő.

A szegedi letelepedést követő fejlesztésekben óriási szerep jutott gróf Klebelsberg Kunónak, Szeged országgyűlési képviselőjének, 1922-től közoktatásügyi miniszternek, aki az egyetem szükségleteit kielégítő és Szeged arculatát meghatározó építkezéseket indított és támogatott. Az 1926-ot követő négy évben elkészültek a Tisza-parti klinikák, a Dóm körüli árkádos épületek^[8] (Klebelsberg ötlete volt, hogy az orvosi kar és a természettudományi kar intézeteit itt helyezzék el). Klebelsberg azzal is segítette az egyetemet, hogy az egyetemi diákság létszámát növelte azzal a határozattal, amely Budapestről a Polgári Iskolai Tanárképző és a Tanárnőképző főiskolát 1928-ban egyesítve Szegedre helyezte, s részben az egyetemhez kapcsolta. A bölcsészeti karon az első tanévre csak 18 diák iratkozott be, de 1927/28-ra számuk 105-re nőtt, s ezután 1931/32-ig gyorsan növekedett a létszám (421), a továbbiakban 400 körül maradt. A legtöbben az utolsó, 1939/40-es tanévben voltak: 463-an. Ezekhez járult az évi 150-200, végül 350 tanárképzős.^[9]

2. Lélektan a kolozsvári majd a szegedi egyetemen, a pszichiátria, a filozófia, és a pedagógia keretében

A kolozsvári egyetemen folyó tudományos és oktatási tevékenység keretében kezdettől fogva szerepeltek olyan kérdéskörök, amelyek az akkoriban születő pszichológia, mint önálló tudomány tárgykörébe vágtak (lásd az alább közölt tanrend kivonatokat). A tudományfejlődés hazai állapotának megfelelően azonban a lélektani kérdéskörök a már korábban intézményesült tudományágakon belül, ezek tematikájával egybefonódva fogalmazódtak meg. Természetszerűleg elsősorban a pedagógia és a filozófia tudománya tartozott ide, de a kolozsvári egyetem orvostudományi karán is dolgozott olyan kiemelkedő hatású professzor Lechner Károly személyében, akinek munkássága lélektani vonatkozású is volt. A kolozsvári egyetem bölcsészkarán több országos hírű tudóst lehetett találni, ezek között is azonban a legnagyobb hatású munkásságot kifejtő professzorok közé tartozott a filozófus Böhm Károly és a pedagógus Schneller István. A Szegedre költözött Ferenc József Tudományegyetem ugyanabban a szervezeti keretben folytatta munkáját, mint korábban (négy kar, körülbelül 60 tanszék), azonban a sok személyi változás miatt a tanszékeket gyakran átszervezték, esetenként újakat létesítettek. A karon belül a tanszékek az 1920-as évektől mind intézetként működtek, élükön egy-egy professzorral („nyilvános rendes egyetemi tanár” címmel), valamint néhány tanársegéddel és adjunktussal. A bölcsészeti karra az eredeti 16 tanszékről Szegedre 10 professzor ment át, köztük a pedagógia folyamatosságát jelképező Schneller István, akit 1925 és 1934 között Imre Sándor követett a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének élén. A filozófia meghatározó professzora a Böhm tanítvány Málnási Bartók György volt 1921 és 1940 között. Ezek a kiemelkedő tudósok pedagógiai, filozófiai munkásságuk körében maguk is foglalkoztak lélektani kérdésekkel. Málnási Bartók György és elsősorban Imre Sándor azonban abban is jelentős szerepet vállaltak, hogy az 1920-as évek végére önállóbb szervezeti keretben is megjelenhessen s szegedi bölcsészkaron a lélektan modern tudománya. A következőkben Lechner Károly, Böhm Károly, Schneller István, Málnási Bartók György és Imre Sándor életét és munkásságát ismertetjük.

Lechner Károly

Lechner Károly^[10](Pest, 1850. március 21. – Budapest, 1922. január 19.), (fivére volt Lechner Ödön, a kiváló építész) orvosi oklevelét – bécsi előtanulmányok után – Budapesten szerezte meg, majd az elmegyógyászatot választotta szakterületéül. 1877-től hat évet töltött el Schwartzer Ferenc híres budai magánintézetében, ahonnan a magyar elmeorvoslás számos kiválóságának pályafutása indult. Felesége halálát követően többéves külföldi tanulmányútra indult, többek között dolgozott a bécsi egyetem agyszövettani intézetében, hallgatta Moritz Lazarus lélektani előadásait, munkatársa volt Wundtnak és Charcotnak. Hazatérése után hamarosan a hazai ideg- és elmekórtan elismert szakértője lett, s amikor 1889-ben a kolozsvári orvosi karon megürült az ideg- és elmekórtani professzori szék, Trefort Ágoston őt nevezte ki az intézet élére, egyben megbízást adva a törvényszéki lélektan előadásainak megtartására is. Lechner klinikája az első ilyen jellegű hazai intézet volt, amelyben a Schwartzer intézet szellemét vitte tovább: gondot fordítottak a betegek kellemes környezetére, betegkönyvtárat szerveztek, a betegeket kirándulni vitték. Az intézetbe a Balkán legkülönbözőbb vidékeiről érkeztek betegek, de itt gyógyíttatta magát Ady Endre is.

Lechner Károly

Lechner 1900-ban a párizsi világkiállításon aranyérmet nyert koponyamérő eszközével („cephalographe”). Kutatói és szakirodalmi munkásságában foglalkozott a tudatosság kérdésével (1892-ben jelent meg „A tudatosság ténye szellemi életünkben” c. tanulmánya, amelyben egy alapvetően biológiai szemlélet jegyében a reflexek jelentőségét vizsgálta, bennük látva a lelki élet alapjait). Foglalkozott az alvás problematikájával, és az elmefogyatékosság kérdéseivel is az agyvelő élettani megfigyelésének tükrében. Úttörő jelentőségű volt a „Kétes elmeállapot” című törvényszéki lélektani egyetemi jegyzete.

Az első világháború alatt klinikáját részben hadikórházzá alakították át; ez lehetőséget nyújtott neki a frontszolgálatról visszatértek ideggyógyászati szempontú tanulmányozására. A világháborús vereség, Erdély román megszállása és a kolozsvári egyetem menekülése őt is megviselték. Neki is köszönhető, hogy a kolozsvári egyetem, beleértve annak orvosi karát, végül Szegeden kapott elhelyezést, ahol ismét nehéz körülmények között kellett új intézetet szerveznie. Munkássága elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia a levelező tagok sorába fogadta, a székfoglaló előadásra való felkészülés idején érte a váratlan halál. Bár munkásságának lélektani vonatkozásai erőteljesek voltak, biológiai szemlélete a bölcsészettudományi karra jellemző pedagógiai – filozófiai indíttatású lélektani gondolkodásra nem volt befolyással, így a szegedi lélektan gyökereit keresve Lechner hatásával a későbbiekben nem találkozhatunk.

Böhm Károly

Böhm Károly (Besztercebánya, 1846. szeptember 17. – Kolozsvár, 1911. május 19.) nagy kisugárzású, iskolateremtő filozófus volt, aki 1896-tól működött a kolozsvári egyetemen a filozófia nyilvános rendes tanáraként. Pozsonyban, Göttingenben, majd Tübingenben és Berlinben tanult, Rudolf Hermann Lotze (1817-1881) és Heinrich Ritter (1791-1869) német filozófusok tanítványaként. Szubjektív-idealista gondolkodó volt, Immanuel Kant filozófiája és Auguste Comte pozitivizmusa hatott rá, majd egyre inkább Johann Gottlieb Fichte (1762-1814) német idealista filozófus követője lett. Az értékelmélet területén önálló filozófiai rendszert teremtett. Filozófiai iskolájának jelentősebb tagjai Tankó Béla,^[11] Varga Béla^[12] és Málnási Bartók György voltak. 1881-ben megindította és négy éven át szerkesztette a Magyar Philosophiai Szemlét, amelybe számos tanulmányt írt. A bölcsészeti tanszéket Böhm halála után Pauler Ákossal, majd az ő fővárosba távozása után az egyetem magántanárával, Bartók Györggyel töltötték be.

Böhm Károly

Néhány fontosabb műve: Az ember és világa. I-III. köt. (1883-1906). Kolozsvár, Stein Kvker – Budapest, Luther Társaság; A positiv philosophia rendszere (1885) Magyar Philosophiai Szemle; Az értékelmélet feladata s alapproblémái: székfoglaló értekezés (1900). Budapest, MTA; Logika. 2. kiad. (1901). Budapest; Tapasztalati lélektan. 2. kiad. (1904). Budapest; A megértés, mint a megismerés középponti mozzanata: ismeretelméleti töredék (1910). Budapest, Akadémia (Akadémiai rendes tagságért való székfoglaló). Lélektan és logika: középiskolák használatára (átdolg. Tankó Béla) (1928). Budapest, Scholtz; Az ember és világa Philosophiai kutatások. 1. Dialektika vagy alapphilosophia-2. A szellem élete-3. Axiologia vagy értéktan-4. A logikai érték tana-5. Az erkölcsi érték tana-6. Az aesthetikai értéktana (2003). Hága, Mikes International.^[13]

18

Schneller István

Schneller István^[14] (Kőszeg, 1847 augusztus 3. - Budapest, 1939 január 25.) Felsőfokú tanulmányait a soproni evangélikus teológiai akadémián folytatta, majd tanulmányutakat tett a Halle és a Berlin egyetemein. Felméri Lajost követte 1894-ben a kolozsvári egyetem Pedagógiai Tanszékének élén. 1918–1919-ben a kolozsvári egyetem rektoraként neki kellett átadni a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemet a román hatóságoknak, a vesztes első világháború következményeképpen. A Romániából való kiutasítást követően tanártársaival ő is Budapestre menekült. Sokat tett azért, hogy a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem tanári gárdáját egyben tartsa ebben az átmeneti időszakban. Az egyetem Szegedre költözését követően egészen 1923-ig a Pedagógia Tanszék élén állt. Schneller István számos kiváló tanítványt nevelt, köztük volt Imre Sándor és Tettamanti Béla, akik később követték őt a tanszékvezetői pozícióban.

Schneller István

Kutatási területe a neveléselmélet és a személyiség-nevelés volt. Fő műve a Paedagógiai dolgozatok c. munkája, mely 1900-1910 között jelent meg három kötetben, több mint ezer oldalon (Paedagógiai dolgozatok : I-III. Budapest : Hornyánszky, 1900, 1904,1910. 352, 623, XXII, 427 o.). További művei között említhető: Herbart pedagógiájának alapjai és a személyiség elve. Magyar Paedagógia, 1914; Comenius és Apáczai, Protestáns Szemle, 1918.; Kant, mint pedagógus, Magyar Paedagógia, 1924.

Málnási Bartók György

Málnási Bartók György^[15] (Nagyenyed, 1882. augusztus 3. – Budapest, 1970. november 26.) Böhm Károly kolozsvári filozófus és egyetemi tanár iskolájának neveltje, filozófiájának követője volt. Egyetemi tanulmányait a kolozsvári református teológiai akadémián, majd filozófia szakon végezte, ahol Böhm Károly előadásait hallgatta. 1906-ban a lipcsei és a heidelbergi egyetemen tanult. 1912-ben magántanári képesítést szerzett filozófiából a kolozsvári egyetemen. 1917-ben sikeresen megpályázta a filozófiai tanszék tanszékvezető állását a kolozsvári egyetemen, ennek elfoglalására valójában már nem kerülhetett sor az egyetem bezárása miatt. Bartók György^[16] is azok közé tartozott, akik áttelepültek Szegedre. Itt saját filozófiai tanszéket kapott, 1921-től 1940. október 19-ig állt a Filozófiai Tanszék élén. Érdeklődése elsősorban az értékelmélet, a filozófiatörténet, az etika és az etikatörténet területére esett.

1929. december 8-ig, a II. sz. Pedagógiai és Lélektani Intézet megalakulásáig a Filozófia Tanszék biztosította a tanárjelölt hallgatók pszichológiai képzését, sőt az 1922/23-as tanévtől 1925. január 31-ig Bartók György vezette a Pedagógiai Tanszéket is a magas életkora miatt nyugdíjba vonuló Schneller István helyett.

Az 1930-as években Málnási Bartók György az egyetemi közéletben azon legjobb tanárok közé tartozott, akik a szélsőjobboldali szervezetek működésétől igyekeztek távol tartani az egyetemet, megóvni tanártársaikat és diákjaikat a szélsőséges faji és soviniszta eszméktől. A szemesztert megszakítva, 1940. október 19-én az újra megnyitott kolozsvári magyar egyetemre ment tanítani. Kolozsváron is a filozófia katedrát kapta meg, a kezdeti időben a rektori teendőket is ellátta. 1944-ben Budapestre menekült, 1945-ben megválasztották az MTA tagjának, de még ugyanebben az évben nyugdíjazták. 1949-től az MTA már csak tiszteletbeli tagjának választotta, így kiszorult a tudományos- és közéletből. Nyugdíjas éveiben filozófiatörténettel foglalkozott.

Málnási Bartók György

A Málnási Bartók által alapított és szerkesztett Szellem és Élet c. (1936-1944) filozófiai szakfolyóiratnak jeles tudós szerzői voltak, köztük Kibédi Varga Sándor, Bibó István, Tavaszy Sándor, Joó Tibor, Zolnai Béla, Ortutay Gyula, Tankó Béla, Makkai Sándor, Visy József, Tettamanti Béla. Jelentősebb művei: Az akaratszabadság problémája (1906). Kolozsvár, Stein J.; Az erkölcsi érték philosophiája (1911). Kolozsvár, Stein J.; Petőfi lelke: kísérlet az "aestheticum" megértésére (1922). Budapest, Studium Könyvesbolt; A régi és az új lélektan (1927). Protestáns Szemle; Kant etikája és a német idealizmus erkölcsbölcselete (1930). Budapest, MTA (2. kiad. Hága, Mikes International); Descartes emlékezete: a módszerről szóló értekezés megjelenésének 300. évfordulójára (1937). Budapest, Sylvester Ny.

Málnási Bartók György Szegeden tartott kurzusai, néhány egyetemi félév tükrében

1921/22. tanév első félév

• A filozófia egyetemes története. I. A görög filozófia története Platonig, heti 3 óra
• A lélektan alapvonalai, heti 2 óra
• Fejezetek a magyar filozófia történetéből, heti 1 óra
• Filozófiai gyakorlatok a lélektan köréből, heti 2 óra

1921/22. tanév második félév

• A filozófia egyetemes története. II. A görög filozófia története Platontól Plotinosig, heti 3 óra
• A logika alapvonalai, heti 2 óra
• Petőfi lelke: a műalkotás és a műélvezés esztétikájához. (Az összes karok hallgatói számára), heti 1 óra
• Gyakorlatok a logika köréből. (A tanárképző tagjainak kötelező), heti 2 óra

1924/25. tanév első félév

• Az ítéletről szóló tan, heti 3 óra
• Az erkölcsfilozófia története. II. Heti 2 óra
• Filozófiai gyakorlatok (tanárképzői), heti 2 óra
• Pedagógia filozófiai alapon. II. r., heti 3 óra^[17]
• Pedagógiai reformkérdések, heti 2 óra
• Pedagógiai gyakorlatok (tanárképzői), heti 2 óra

1924/25. tanév második félév

• Lélektan, heti 4 óra
• A „rendszer” problémája, heti 1 óra
• Filozófiai gyakorlatok, heti 2 óra

1926/27. tanév első félév

• A filozófia egyetemes története. III. Descartes-től Kantig, heti 4 óra
• Az esztétikai élvezetről, heti 1 óra
• Az etika rendszere (tanárképzői), heti 2 óra

1926/27. tanév második félév

• A filozófia egyetemes története. IV. (Kanttól napjainkig), heti 4 óra
• Az alkat-lélektan alapvonalai, heti 4 óra
• Bevezetés a filozófiába (tanárképzői I. és II. éves tanárjelölteknek), heti 2 óra

1929/30. tanév első félév

• A filozófia egyetemes története. II. A görög filozófia története Plotinosig, heti 4 óra
• A tudattalan lélektana, heti 1 óra
• Gyakorlatok a lélektan köréből. (Tanárképzőben; főleg IV. éveseknek és gyakorlóknak), heti 2 óra

1929/30. tanév második félév

• A filozófia egyetemes története. III. Descartestől Kantig, heti 4 óra
• A tudattalan lélektana. II., heti 1 óra
• Logikai gyakorlatok. (Tanárképzői előadás), heti 2 óra

1931/32. tanév első félév

• Lélektan, heti 3 óra
• Hegel. (Halála 100. évfordulóján), heti 2 óra
• Logikai olvasmányok (tanárképzői előadás), heti 2 óra

1931/32. tanév második félév

• Magasrendű lelki jelenségek lélektana, heti 3 óra
• Az egyházatyák és a középkor filozófiájának története, heti 2 óra
• Lélektani gyakorlatok. (Csak azok részére, akik lélektant hallgattak. Tanárképzői előadás), heti 2 óra

1936/37. tanév első félév

• Lélektan, heti 4 óra
• Az alapfilozófia problémái, heti 1 óra
• Bevezetés a filozófia tanulmányozásába. (Tanárképzői), heti 2 óra

1936/37. tanév második félév

• Lélektan. II. rész. Heti 4 óra
• A megértés lélektana, heti 1 óra
• Lélektani gyakorlatok (tanárképzői), heti 2 óra

1937/38. tanév első félév

• Logika. Heti 4 óra.
• Arany János szellemi alkata, heti 2 óra

1937/38. tanév második félév

• A filozófia egyetemes története. I. (Indusoktól Arisztotelészig), heti 4 óra
• Az akarat lélektana, heti 1 óra
• Descartes Discours-ának olvasása (tanárképzői), heti 2 óra

1939/40. tanév első félév

• Az erkölcsfilozófia főbb kérdései, heti 4 óra
• Bevezetés a filozófiába, heti 2 óra^[18]

Imre Sándor

Imre Sándor^[19] (Hódmezővásárhely, 1877. október 13. – Budapest, 1945. március 11.) (Kép forrása: SZTE Egyetemi Könyvtár gyűjteménye). A hazai pedagógia országos jelentőségű alakja, egyben befolyásos közoktatás politikus is volt a két világháború közötti Magyarországon. Református családban született. Felsőfokú tanulmányokat a kolozsvári egyetemen folytatott 1894—1898 között, német-magyar szakos középiskolai diplomát és egyetemi doktorátust 1898-ban szerzett. Németországi egyetemeken járt tanulmányúton 1899—1900-ban. 1904/05-től habilitálták egyetemi magántanárrá magyar nevelés története tárgykörben a kolozsvári egyetemen. 1912-től a budapesti egyetemen lett magántanár, majd 1918-tól államtitkári funkciót töltött be a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban.^[20] Példaképe, tanító mestere Schneller István volt. Már az 1900-as évek közepétől jelentős szerepet vállalt az oktatói, kutatói tevékenysége mellett a tudományos közéletben, számos szakmai társaság tagja és tisztségviselője volt, 1913-tól 1919-ig ő szerkesztette a Magyar Pedagógia c. folyóiratot.

Imre Sándor

Imre Sándort 1925-ben habilitálták egyetemi tanárrá Szegeden, s ekkor nevezték ki a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének élére tanszékvezető egyetemi tanárnak, ezt a pozíciót 1934-ig töltötte be. Magyarországon elsőként indítványozta 1926-ban a lélektannak, mint külön diszciplínának egyetemen való oktatását – ezt a kérdéskört külön tárgyaljuk a következőkben.

Imre Sándor még egy évtizedet pedagógiai munkássággal töltött Budapesten, az Országos Közoktatási Tanács alelnökeként próbálta oktatási- és művelődéspolitikai elképzeléseit megvalósítani, e törekvéseire 1942 januárjától tanítványát, Tettamanti Bélát alkalmazta. Előadásokat tartott a pesti egyetemeken, a Műegyetem pedagógiai tanszékének katedrája az övé volt haláláig (a megüresedett helyet a Kolozsvárról visszaérkező Várkonyi Hildebrand Dezső töltötte be). Tanulmányokat, cikkeket, könyveket publikált, érdeklődésének középpontjában a nemzetnevelés állt reformpedagógiai módszerekkel. 1945-ben halt meg, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Sírja sajnálatos módon ma már a Farkasréti temető felszámolt síremlékei közé tartozik.^[21]

Jelentősebb munkái: Gróf Széchenyi István nézetei a nevelésről. Budapest, 1904; A nevelés sorsa és a szocializmus. Budapest, 1909; Nemzetnevelés. Budapest, 1912; Neveléstan. Budapest, 1928. 336 o. (Hasonmás kiadása 1995-ben jelent meg Pukánszky Béla tanulmányával, Budapest, OPKM. ISBN 9637644261); Népiskolai neveléstan. 2. kiad. Budapest, 1932; A neveléstudomány magyar feladatai.^[22] Szeged, 1935; Háborús élet, megújhodás, nemzetnevelés. Budapest, 1942.

3. A Pedagógiai-Lélektani Intézet megalakulása 1929-ben

A Bölcsészettudományi Karon a Szegedre költözést követő időszakban több új tanszék illetve intézet is létesült. Ezek között került sor a lélektan önálló intézetének felállítására 1929-ben.

A lélektan önálló szerephez jutásának kezdete Imre Sándor szegedi egyetemi professzor nevéhez köthető. Imre Sándor felismerte, hogy a viszonylag új tudományágnak számító lélektan oktatása is éppoly fontos, akár a pedagógiáé, a lélektan oktatása számára is szervezeti kereteket kell biztosítani. 1926. október 20-án terjesztette fel kérelmét az egyetem vezetősége felé, egy új, az eddigiektől eltérő szemléletű tanszék, a Pedagógiai Lélektani Tanszék felállításának ügyében, kérelmét Málnási Bartók György, a filozófia tanszék professzora is támogatta, hiszen a filozófia tanszékre hárult a lélektan oktatása. Imre Sándor beadványában az új tanszék hatáskörébe tartozóként sorolta fel a következő tudományágakat, részterületeket: általános lélektan, a gyermek- és ifjúkor lélektana, különbségek lélektana, gyógypedagógia, pszichotechnika, pedagógiai szomatológia.^[23]

• 
  1. oldal
• 
  2. oldal
• 
  3. oldal
• 
  4. oldal

Jegyzőkönyv arról a bölcsészkari ülésről, ahol Imre Sándor felterjesztette kérelmét pedagógiai-lélektani tanszék felállítására (A Szegedi Ferenc József Tudományegyetem BTK iratai; 1926. október, a II. rendkívüli kari ülés jegyzőkönyve. Forrás: Csongrád Megyei Levéltár)

1929-ben a II. sz. Pedagógiai Lélektani Intézetet a körülmények szerencsés egybejátszása hozta létre, önmagában Imre Sándor és Málnási Bartók György folyamodványa nem lett volna elég. A Kolozsvárról áttelepült szegedi egyetemen a bölcsészkari hallgatói létszám igen alacsony volt, már-már megszűnés fenyegette az egyetemet. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter úgy segített, hogy a Paedagogumot és az Erzsébet nőiskola főiskolai tagozatát 1928 őszén Szegedre telepítette.^[24] Így jött létre a polgári iskolai tanárképző főiskola, a későbbi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, majd SZTE Tanárképző Főiskolai Kar elődje. Ennek a tanárképzésnek a részeként a hallgatóknak egyik szakjukat az egyetemen kellett elvégezni, így megnövekedett a hallgatói létszám.

Klebelsberg Kunót személy szerint felekezeti elfogultság nem vezette az egyetemi oktatók kinevezésében, mégis a katolikus püspökök nyomására létrehozta a párhuzamos katolikus világnézeti tanszékeket. Klebelsberg megalapította a II. sz. Filozófia Tanszéket, élén Mester János (1879-1954) katolikus professzorral, szemben a református Málnási Bartók Béla I. sz. Filozófia Tanszékével. Mester János katolikus paptanár a filozófia mellett lélektannal, pedagógiával is foglalkozott. Ugyanekkor alakult a II. sz. Magyar Irodalomtörténeti Tanszék, élén Sík Sándor katolikus egyetemi tanárral, szemben az I. sz. Irodalomtörténeti Tanszékkel, amelyet a református Dézsi Lajos irányított. S létrejött a II. sz. Pedagógiai Lélektani Intézet Várkonyi Hildebrand bencés paptanár irányításával, szemben Imre Sándor református egyetemi tanár I. sz. Pedagógiai Tanszékével. Nemes versengés indult meg, mind Várkonyi Hildebrand Dezső, mind Sík Sándor kiváló tanárai lettek a szegedi egyetemnek.

1929. december 18-án alapította meg Klebelsberg VKM miniszter a II. számú önálló Pedagógiai Lélektani Intézetet Szegeden. December 27-én az Intézet élére Várkonyi Hildebrand Dezső bencés rendi szerzetes paptanárt nevezte ki. Várkonyi kinevezésével újfajta szemléletű oktatás kezdődhetett a szegedi egyetemen, és szervezetileg elsőként alakult Magyarországon, Szegeden Pedagógiai Lélektani Intézet.^[25] A budapesti egyetemen majd csak 1936-ban Harkai Schiller Pál kezdeményezésére és közreműködésével alapították meg a Lélektani Tanszéket.^[26]

1934-ben a Pedagógiai Lélektani Intézet a pedagógiai tanszéket is magába olvasztotta. 1931/32-ben a gazdasági világválság miatt több katedrát nem töltöttek be, másokat pedig összevontak, úgyhogy 1934/35-től 47 betöltött tanszékkel működött az egyetem.

Jegyzetek

1. A kolozsvári egyetem történetére vonatkozó alábbi közlések fő forrása: Gaal György: Egyetem a Farkas utcában. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem előzményei, korszakai és vonzatai. Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Kolozsvár, 2001 Elérhető: http://mek.oszk.hu/01800/01864/01864.htm
2. A kollégiumot 2007-ben az egyetem szenátusa 39 szavazattal egy ellenében jogelődjének minősítette. Forrás: Szegedi Tudományegyetem, wikipédia: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szegedi_Egyetem#.C3.81ttekint.C5.91_t.C3.B6rt.C3.A9net
3. Minker Emil (2003).: Szeged egyetemének elődei. Szeged, SZTE
4. Minker Emil id. mű. 116.
5. Vincze Gábor(2006): A száműzött egyetem. A Ferenc József Tudományegyetem sorsa Kolozsvártól Szegedig (1919-1921). JATEPress, Szeged 49-55.
6. Devich Andor(1990). A szegedi tudományegyetem története 1921-1944. I. Szeged: JATE Kiadó.
7. Katona Szabó István (szerk.) (1997). Emlékkönyv a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (1872-1944) létesítésének 125. évfordulója alkalmából. Budapest, Bolyai Egyetem barátainak Egyesülete.
8. Tóth Ferenc szerk. (2000). Csongrád megye építészeti emlékei. Szeged, Móra Ferenc Múzeum. 375-376.
9. Devich Andor (1990). A Szegedi Tudományegyetem története. Szeged, JATE Kiadó. 217-223.
10. Az alábbi rész Kapronczay Károly cikkének rövid kivonata: Kapronczay Károly: Megemlékezés Lechner Károlyról 1850-(1922), Orvosi Hetilap, 2001, 142 (24) 1279-1280.
11. Tankó Béla (1876-1946) filozófiai író, egyetemi tanár, MÉL.
12. Varga Béla (Torda, 1886. okt. 23. – Kolozsvár, 1942. ápr. 10.) filozófus, pedagógus, unitárius püspök, teológiai író, egyetemi tanár, az MTA levelező tag (1940), MÉL.
13. A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene : 1921-1998. (1999). Szeged, Kiad. Mészáros Rezső 125.; Böhm élete és munkássága bővebben a Mikes International honlapján.
14. Szegedi egyetemi almanach: 1921-1995 (1997). I. köt. Szeged, Kiad. Mészáros Rezső 190.; arckép forrása: SZTE Vallástudományi Tanszék honlapja.
15. Szegedi egyetemi almanach: 1921-1995 (1996). I. köt. Szeged, Kiad. Mészáros Rezső 91.; Bővebben Málnási Bartókról lásd Mikes International honlapja, arcképe is onnan való.
16. Eredeti neve Bartók György, édesapja, erdélyi református püspök nyomán, később vette fel a Málnási előnevet, de ma már ez terjedt el a tudományos közgondolkodásban (lásd Mikes International honlapja), de emlegetik Bartók György illetve ifj. Bartók György néven is (lásd Gaál György i.m. 78.).
17. Ettől kezdve ismét Schneller Istvánt helyettesíti.
18. Folyamatos forrásunkat képezik a szegedi és a kolozsvári egyetem rendszeresen nyomtatásban megjelenő tanrendjei.
19. Szegedi egyetemi almanach : 1921-1995 (1996) I. köt. i.m. 136-137.
20. Márki Sándor (1922) A M. Kir. Ferencz József-Tudományegyetem története. 1872-1922. Szeged, Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt. 165, 173.
21. A Farkasréti temető felszámolt síremlékeinek válogatott jegyzéke (2003). Budapesti Negyed, No. 40-41-42.
22. Könyvét ismertette Várkonyi Hildebrand Dezső. Szellem és Élet, 1936/1: 91-92.
23. Pukánszky Béla (1999). Pedagógia és pszichológia. In: A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene i.m. 218-221.
24. Egyben a női szerzetesrendek polgári iskolai tanárképzőit megszüntette, a szerzetesnők képzését a szegedi egyetemen kívánta megoldani.
25. Sáska Géza: Alkalmazott lélektan és reformpedagógia 1945 után. Beszélő, 13. évf. 2008/1.
26. Volt egy próbálkozás Kísérleti Lélektani Intézet létrehozására. Révész Géza 1918 decemberében lett nyilvános rendes tanár a budapesti egyetemen, alapított egy Kísérleti Lélektani Intézetet, melynek igazgatójává nevezte ki a tanácskormány. A tanácskormány bukása után Révész Géza emigrációba kényszerült, Amszterdamban vált a kísérleti pszichológia európai hírű művelőjévé.