Hotel de Dieu

A Wikiforrásból
Hotel de Dieu
szerző: Emőd Tamás
Megjelent A Holnap irodalmi antológia második kötetében Nagyváradon, 1909-ben.

Az éjszakának piros pirkadásán
Senki se járjon sírkertek körül.
Jön a hajnal és szürke szivacsával
Minden borízü mámort letörül.
Háromra hűvös szél ha zendül,
Halovány holdfény süt a hóra –
Négyre bűnbánó könny ha buggyan,
Lészen nagy sírás virradóra.

Mikor a fák a szélben hajladoznak,
Fejfákon túl a temető felett,
Egy vén fogadó orma kifehérlik,
Lámpafényt szórnak az emeletek:
Valahol, távol csókra csók hull,
Valahol, távol zeng az élet –
A vén hotel pár ablakából
Hallik csak halk halottas ének.

Az éjszakának piros pirkadásán
Csengettyűszó hív gyóntató papot,
S az alkonyatnak barna borulásán
Jönnek bolond és boldog utasok.
Sír a szivük, nevet az arcuk
Hajnalidőn ha kong az óra –
Háromra-négyre új vendéget
Vár már az isten fogadója.