Ugrás a tartalomhoz

Hillél szava a törvény

A Wikiforrásból
(Hillél szava a törvény (Talmud) szócikkből átirányítva)
Hillél szava a törvény
Ünnep Rendje [2., Móéd], Vegyülések Traktátusa [2., Erubin], 13b fólia
Részlet a Talmudból

Abba rabbi jelentette ki Sámuel nevében:

Hillél és Sámáj iskolái három éven át vitatkoztak egymással. Az előbbi is azt állította, hogy "A Halakha[1] a mi nézeteinkkel van összhangban", és az utóbbi is. Akkor az Égi Hang kinyilatkozott:

- MINDKETTŐ AZ ÉLŐ ISTEN SZAVA, DE A HALAKHA HILLÉL ISKOLÁJÁNAK TÖRVÉNYEIT KÖVETI.

Miután mindkettő az élő Isten szava, mi tette hát méltóvá Hillél iskoláját arra, hogy az ő törvényeikkel összhangban rögzítették a Halakhát? Mert szelídek és alázatosak voltak, saját törvényeik mellett Sámáj iskolájáéit is tanulták, olyannyira, hogy azokat sajátjaik elé helyezték.

Mint ahogy ebben az esetben tanultuk: Ha valakinek a feje és testének nagyobb része az ünnepi sátorban van, az asztala pedig a házban, akkor ez Sámáj iskolája szerint elfogadhatatlan, Hillél iskolája szerint elfogadható. Hillél iskolája mondta Sámáj iskolájának:

- Nem úgy történt-e egyszer, hogy Sámáj és Hillél iskolájának öregjei meglátogatták Johannan ben Hahoranic rabbit, és őt fejével és testének nagyobb részével az ünnepi sátorban ülve találták, az asztala pedig a házban volt?

Sámáj iskolája ezt felelte:

- Innen a bizonyíték, amire hivatkozhatunk.

Neki pedig azt mondták:

- Ha mindig így tartottad az ünnepet, akkor sohasem teljesítetted a Sátoros Ünnep parancsát.


Ez azt tanítja, hogy

Aki megalázza önmagát,
azt a Szent - áldassék - felmagasztalja,
aki nagyzol,
azt a Szent - áldassék - megalázza.

Aki keresi a dicsőséget,
azt a dicsőség elkerüli,
aki menekül a dicsőség elől,
azt a dicsőség követi.

Aki hajszolja az időt,
azt az idő visszatartja,
aki kivárja az időt,
azt az idő bevárja.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Zsidó vallási jog. vö. [1]