Ugrás a tartalomhoz

Hatvanhatodik szonett

A Wikiforrásból
Hatvanhatodik szonett
szerző: William Shakespeare, fordító: Kántás Balázs

Holt-fáradtan csak nyugalmat kérek
Megcsömörlötten az egész léttől
Már oly rég árnyékok között élek
S ki nem törhetvén az örök éjből
A becsület szégyenbe csapott át
A szűzi erény meggyaláztatott
Pokollá változott a mennyország
A teljes élet most csonka halott
Hamuvá enyészett a művészet
Kontárság már csupán a tehetség
Az igazság hazugságba süllyedt
A szabadság csak leláncolt rab-lét
Éltemtől fáradtan, meggyötörten
Múlok el, és hagyom itt szerelmem...