Hatodik (Azmely keresztyén hű...)

Hatodik
szerző: Balassi Bálint

Kiben az szeretőjétől való elváltán kesereg, féltvén, és itt az lelkéhez is hasonlítja


1 Azmely keresztyén hű, s kiben nincs hamis szű, lelkét ördögtől félti,
     Nem csuda, én is hát hogy féltem Céliát, midőn gonosz késérti,
     Mert csak ő az lelkem, csak ő jóm énnékem, éltemet ő segéti.

2 Óh, siralmas szállás, kit keserves válás szegény fejemnek rendelt!
     Immár hová légyek, s ölemben kit végyek, ha szántalan bú terhelt?
     Óh, szerencsétlen nap, ki elragad és kap attól, ki híven kedvelt!

3 Szerelmesétől vált, nem csuda, az halált hogyha fejére kéri,
     Mert bújában halál orvosságot talál, fájdalma végét éri,
     De az szörnyű válás végtelen kínvallás, szívét örökké sérti.