Hamlet/Második felvonás, 1. szín

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
← Első felvonás, 5. színHamlet
szerző: William Shakespeare
(Második felvonás, 1. szín)
Második felvonás, 2. szín →
Szoba Polonius házában.
Scene 1. A room in Polonius' house.
Polonius és Rajnáld jőnek.
Enter POLONIUS and REYNALDO
POLONIUS
Add által e pénzt, jó Rajnáld, neki,
S ez irományokat.
Lord Polonius
Give him this money and these notes, Reynaldo.
RAJNÁLD
Meglesz, uram.
Reynaldo
I will, my lord.
POLONIUS
És szörnyü bölcsen téssz, Rajnáld, ha addig
Felé se mégy, míg a viseletét
Ki nem nyomoztad.
Lord Polonius
You shall do marvellous wisely, good Reynaldo,
Before you visit him, to make inquire
Of his behavior.
RAJNÁLD
Volt is szándokom.
Reynaldo
My lord, I did intend it.
POLONIUS
Derék; derék. No lásd, öcsém, elébb is
Tudd meg, ki van dán Párisban lakó;
Hogyan, ki és mi módon, hol, mi körben,
Mi lábon élnek: és ha ily kerűlő,
Ügyes kérdések által rájövél,
Hogy ismerik fiam: mehetsz odább,
Anélkül, hogy sajátlag kérdenéd.
Tégy úgy, mikéntha ismernéd, de távol;
»Apját, családját – mondjad – ismerem,
Kissé magát is« – érted ezt?
Lord Polonius
Marry, well said; very well said. Look you, sir,
Inquire me first what Danskers are in Paris;
And how, and who, what means, and where they keep,
What company, at what expense; and finding
By this encompassment and drift of question
That they do know my son, come you more nearer
Than your particular demands will touch it
Take you, as 'twere, some distant knowledge of him;
As thus, 'I know his father and his friends,
And in part him: ' do you mark this, Reynaldo?
RAJNÁLD
Igen,
Uram, nagyon jól.
Reynaldo
Ay, very well, my lord.
POLONIUS
»Egy kissé magát is«,
Mondhat'd: »de jól nem; és ha az, kire
Én célozok: nagyon szilaj legény,
Ez s ez hibája« – kenj aztán reá
Csínyt, ami tetszik; ám, érts szót: ne olyast,
Mi böcstelenség, attul óvakodj;
De, hé, csak olyan hetyke, vad, szokott
Kirúgást, ami együtt jár az ifju
Szabad élettel.
Lord Polonius
'And in part him; but' you may say 'not well
But, if't be he I mean, he's very wild;
Addicted so and so:' and there put on him
What forgeries you please; marry, none so rank
As may dishonour him; take heed of that;
But, sir, such wanton, wild and usual slips
As are companions noted and most known
To youth and liberty.
RAJNÁLD
Mint a játék, uram,
Reynaldo
As gaming, my lord.
POLONIUS
No, vagy ivás, vívás, szitok, civódás,
Bujálkodás: – eddig bátran mehetsz.
Lord Polonius
Ay, or drinking, fencing, swearing, quarrelling,
Drabbing: you may go so far.
RAJNÁLD
Ez böcstelenség lenne rá, uram.
Reynaldo
My lord, that would dishonour him.
POLONIUS
Nem a bizony! csak ízét jól megadd.
S nehogy másféle botrányt költs reá,
Csak, hogy magának nem mindég ura;
Mást nem akarnék; s oly csinján leheld
Rá e hibákat, hogy mint a szabadság
Szeplői, a láng-elme kitörő
Villámi, s a szilaj vér féktelen
Rohamja tűnjenek csupán elő,
Mi mindennel köz.
Lord Polonius
'Faith, no; as you may season it in the charge
You must not put another scandal on him,
That he is open to incontinency;
That's not my meaning: but breathe his faults so quaintly
That they may seem the taints of liberty,
The flash and outbreak of a fiery mind,
A savageness in unreclaimed blood,
Of general assault.
RAJNÁLD
Úgyde, jó uram –
Reynaldo
But, my good lord,–
POLONIUS
Hogy mért csináld ezt?
Lord Polonius
Wherefore should you do this?
RAJNÁLD
Igen, azt szeretném
Megtudni.
Reynaldo
Ay, my lord,
I would know that.
POLONIUS
Hát, fiú, ez az én cselem;
S úgy gondolom, hogy a fortély talál.
Ha majd fiamra ily apró hibát kensz,
Mint műre kis szenny, munka közt, ragad,
Figyelj,
Az embered, kiből szót lesni célod,
Ha bármelyikben a mondott bünök
Közől fiam talált léledzeni,
Tódítja, meglásd, mint következik
»Jaj, édes úr« – »barátom« – vagy: »kegyed« –
Vagy ami cím, vagy szójárás divat
Nép- s tájszerűleg –
Lord Polonius
Marry, sir, here's my drift;
And I believe, it is a fetch of wit
You laying these slight sullies on my son,
As 'twere a thing a little soil'd i' the working, Mark you,
Your party in converse, him you would sound,
Having ever seen in the prenominate crimes
The youth you breathe of guilty, be assured
He closes with you in this consequence;
'Good sir,' or so, or 'friend,' or 'gentleman,'
According to the phrase or the addition
Of man and country.
RAJNÁLD
Jó; uram, tudom.
Reynaldo
Very good, my lord.
POLONIUS
Aztán, öcsém, elkezdi, hogy – izé –
Mit akartam mondani? – No lám, biz' Isten.
Akartam én valamit mondani –
Hol is hagyám el?
Lord Polonius
And then, sir, does he this–he does–what was I
about to say? By the mass, I was about to say
something: where did I leave?
RAJNÁLD
Tódítja majd, amint következik
»Barátom!« »édes úr« – vagy más ilyen.
Reynaldo
At 'closes in the consequence,' at 'friend or so,'
and 'gentleman.'
POLONIUS
»Amint következik« – igen, tudom
Tódítja: »ismerem azt az urat;
Tegnap; vagy a minap, vagy ekkor, akkor,
Ezzel meg azzal láttam; s akkor éppen
– Jól mondja – játszott, vagy megittasult;
Labdán kocódott; vagy tán, e s ama
Jóféle házba láttam térni be,«
– Bordélyba, persze, – s így tovább. –
No, ládd-e most már
Cseled csalétke a való csukáját
Megfogja, s így az ildom és az ész
Mintegy csavarral, rézsut eszközökkel,
És görbe úton lel ki egyenest
Igy tapogasd te is ki a fiam,
Tanácsaim szerint. Érted? nem érted?
Lord Polonius
At 'closes in the consequence,' ay, marry;
He closes thus: 'I know the gentleman;
I saw him yesterday, or t' other day,
Or then, or then; with such, or such; and, as you say,
There was a' gaming; there o'ertook in's rouse;
There falling out at tennis:' or perchance,
'I saw him enter such a house of sale,'
Videlicet, a brothel, or so forth.
See you now;
Your bait of falsehood takes this carp of truth
And thus do we of wisdom and of reach,
With windlasses and with assays of bias,
By indirections find directions out
So by my former lecture and advice,
Shall you my son. You have me, have you not?
RAJNÁLD
Igen, uram
Reynaldo
My lord, I have.
POLONIUS
Járj békével tehát.
Isten veled.
Lord Polonius
God be wi' you; fare you well.
RAJNÁLD
Ó, jó uram.
Reynaldo
Good my lord!
POLONIUS
Példát magadról véve, lesd ki őt.
Lord Polonius
Observe his inclination in yourself.
RAJNÁLD
Bizonnyal úgy fogom:
Reynaldo
I shall, my lord.
POLONIUS
S mondd, a zenét se hanyagolja el.
Lord Polonius
And let him ply his music.
RAJNÁLD
Jól van, uram, jól.
El.
Ophelia jő.
Reynaldo
Well, my lord.
POLONIUS
Hordozzon Isten! – Nos, Ophelia, mi baj?
Lord Polonius
Farewell!
Exit REYNALDO
Enter OPHELIA
How now, Ophelia! what's the matter?
OPHELIA
Jaj, hogy megijedék, atyám!
Ophelia
O, my lord, my lord, I have been so affrighted!
POLONIUS
Mitől, az Istenért!
Lord Polonius
With what, i' the name of God?
OPHELIA
Amint szobámban varrok az elébb,
Lord Hamlet – a mellénye tárva-nyitva,
Csupasz fővel, szennyes harisnya lábán,
Az is kötetlen csüng bokáira,
Sápadtan mint az ünge, térdvacogva,
S oly szánalomra méltó egy alak,
Mintha pokolból futna egyenest
Szörnyűt beszélni – csak elémbe áll.
Ophelia
My lord, as I was sewing in my closet,
Lord Hamlet, with his doublet all unbraced;
No hat upon his head; his stockings foul'd,
Ungarter'd, and down-gyved to his ancle;
Pale as his shirt; his knees knocking each other;
And with a look so piteous in purport
As if he had been loosed out of hell
To speak of horrors,–he comes before me.
POLONIUS
Őrült, miattad?
Lord Polonius
Mad for thy love?
OPHELIA
Nem tudom, atyám,
De félek, az lesz.
Ophelia
My lord, I do not know;
But truly, I do fear it.
POLONIUS
Mit szólt?
Lord Polonius
What said he?
OPHELIA
Megfogá
Csuklón felül kezem, s tartá erősen,
Majd hátralépve kar-hosszányira
S másik kezét így téve homloka
Fölé, vizsgálni kezdé arcomat,
Mintha levenné. Igy állott soká;
Utóbb – megrázva kissé a karom
S fejét háromszor így himbálva meg –
Olyan keservest és nagyot sohajt,
Hogy összeroskad, úgy tetszett, alakja,
S ott végzi létét. Ekkor elbocsát,
S vállán keresztül fordítván fejét;
Csak mintha szem nélkül is tudna járni;
Mert most segélyök nélkül ki-talált
S mindvégig rám süté világukat.
Ophelia
He took me by the wrist and held me hard;
Then goes he to the length of all his arm;
And, with his other hand thus o'er his brow,
He falls to such perusal of my face
As he would draw it. Long stay'd he so;
At last, a little shaking of mine arm
And thrice his head thus waving up and down,
He raised a sigh so piteous and profound
As it did seem to shatter all his bulk
And end his being: that done, he lets me go
And, with his head over his shoulder turn'd,
He seem'd to find his way without his eyes;
For out o' doors he went without their helps,
And, to the last, bended their light on me.
POLONIUS
Jer csak velem, jer: viszlek a királyhoz.
Valóban, ez szerelmi önkívűllét,
Amely erővel önvesztébe tör
S kétségb'esett szándékra ösztönöz,
Mint bármi szenvedély az ég alatt,
Mely ostorozza létünk. Bánom is, –
Illetted-é zokszóval közelebb? Mi?
Lord Polonius
Come, go with me: I will go seek the king.
This is the very ecstasy of love,
Whose violent property fordoes itself
And leads the will to desperate undertakings
As oft as any passion under heaven
That does afflict our natures. I am sorry.
What, have you given him any hard words of late?
OPHELIA
Nem én, atyám, csak, mint parancsolád,
Elútasítám levelit, s magát
El nem fogadtam.
Ophelia
No, my good lord, but, as you did command,
I did repel his fetters and denied
His access to me.
POLONIUS
Ez őritette meg. Bánom, bizony,
Hogy óvatosb, eszélyesb nem valék
Iránta. Féltem, csak játékot űz
S vesztedre munkál. Átkozott gyanúm!
De, Isten engem! oly saját hibája
Koromnak, messze vinni a gyanút,
Amily közös, hogy ildom nincs elég
Az ifjú népnél. Menjünk a királyhoz
Hadd tudja meg; takarni több a gond,
Mint a harag fölfedni e viszonyt
Mindketten el.
Lord Polonius
That hath made him mad.
I am sorry that with better heed and judgment
I had not quoted him: I fear'd he did but trifle,
And meant to wreck thee; but, beshrew my jealousy!
By heaven, it is as proper to our age
To cast beyond ourselves in our opinions
As it is common for the younger sort
To lack discretion. Come, go we to the king
This must be known; which, being kept close, might
move
More grief to hide than hate to utter love.
Exeunt
Első felvonás, 5. szín Hamlet (Második felvonás, 1. szín) Második felvonás, 2. szín