Finita la komedia

Finita la komedia szerző: Somlyó Zoltán

Tizet ütött a városháztoronyban,
a züllött parkban polkázik az ősz.

Épp ma egy éve, hogy elhagytuk egymást
s ma még az est is olyan graciőz.

A szinház felől kacagó nők jönnek:
sok fehér kéz ég a sok tüll között.

A legvéznább is olyan asszonyos ma,
vérbe mosdott, csókba törülközött.

Ezek most forrók, lágyak, izgatottak
s mire éjfél lesz, csókra hullnak mind…

S egy alvó leány szíve dobbanását
messziről én megérzem idekint.