Este. Asszony, gyerekkel a hátán

A Wikiforrásból
Este. Asszony, gyerekkel a hátán
szerző: Radnóti Miklós

A város felé jövök a hegyről, nagy, tele holddal
         a fejem fölött,
szegényen, mint régi próféták, szendergő ösvény a
         lábam alatt, - kincseim:
a cifra esteli város és az asszony, aki most jön
         gyerekkel a hátán és
megáll mellettem, köszön. Fiatal asszony, a szeme
         szép, a szememet rajtafelejtem.
Megy tovább. Fogait mutatja, nevet, - a gyerek pedig
         búcsút integet a hátán.
Most nekik adnám papok örülő, mosolyos szivét
         melyet este így magamban hordok,
de már késő van, sötétek az árkok. Kaszált füvek
         közt görnyedt hátakkal viszik
az álmot és megszólalnak már mindenütt, énekes
         hangon az esti kutyák.