Eredj, Szilveszter!
| Eredj, Szilveszter! szerző: Gyóni Géza |
Hapták, Szilveszter, öreg szolga,
Húzd ki magad, vén csatafarkas,
Simítsd le vérhabos szakállad
S válladra bő tarisznyát aggass!
Kik büszke végvár sáncain
Havak óta vívnak keményen,
Bő tarisznyádba hű vitézek
Minden áldása beleférjen.
Eredj, Szilveszter, öreg szolga,
Zúgasd meg a kárpáti fákat;
Rengő selyemből vesd meg ágyát
Fagyos földön jó katonáknak.
Sziklarepesztő fegyverek
Irtózatos halálra várják,
Ki orgyilokkal, surranón
A szent földre tette lábát.
Eredj, Szilveszter, öreg szolga,
Szőke folyók amerre folynak,
És patakokban omlik könnye
Világszép magyar asszonyoknak;
Busult szivekre, szép szemekre
Öreg estéd szép álmot hintsen;
Magyar asszonyok édes álmát
Beteljesítse mind az Isten.
Eredj, Szilveszter, öreg szolga,
S fehér falukban ahány árva
Zsoltáros szivvel ballag most
Szilveszteri litániára.
Harangzúgásból hallja meg,
Amit hirdet tiz véres század:
Árpád földjén, Kárpátok zöldjén
Csak magyar szántó vasa szánthat.
S ha feldől is az Eiffel-tornya,
S hullaház lesz Cárszkoje-Szélo,
S muszka hercegnők paplanába
Takaródzik a magyar ménló;
S ha vért okádik a Vezúv,
S fején táncol vén Európa:
Idők végéig mégis úr lesz,
Ki úr volt itt ezer év óta!
Immár eredj, öreg Szilveszter,
Vén csatafarkas, és jegyezd meg:
Bátor végvárban hű vitézek
Erre rettentő esküt tesznek.
Vidd a világba esküjét
Ujév hajnalán ezreiknek.
Hapták, Szilveszter, már mehetsz,
Jelentsd azoknak, kiket illet.