Eperfa

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Eperfa
szerző: Po Csü-ji, fordító: Kosztolányi Dezső

Künn az úton száraz eperfa áll,
már rég nem él, lebírta a halál.
A héja zöld még, friss nedvektől éled
s halott szívébe férgek foga ás.
Olyan, mint a bánat-sujtotta lélek.
Őt sem kívülről érte a csapás.