Előszó (Népdalok és mondák 2.)

Népdalok és mondák (2. kötet)
szerző: Erdélyi János
Előszó

Igen csalódnék, ki a Kisfaludy-Társaság népköltési gyüjteményét másnak venné, mint mi. Gyüjtemény ez a szó legszorosbb értelmében, minden követelése nélkül a tekintélynek, alapul és anyagul szolgálandó későbbi vizsgálódásokra, mellyel, bár nem egyedüli, de fő czél, megmenteni a magyar népköltészet található ereklyéit, még pedig a maguk jellemző valóságában, az elveszéstől. Ki e gyüteményt igy nézi, nem fog felakadni apró külsőségen, nem főkép azon, hogy némelly dal itt másként adatott, mint énekeltetik bizonyos vidéken. Nálunk a népdaloknak, mivel nyomtatva egy kettőn kivül soha ne voltak, nincs még állapodott, bizonyos formája. Eme laza, bizonytalan s vidékek szerint változó életök azonban fölötte nagy fontosságu, kivált azon buvárnak, ki a dalok változataiból a külön vidékek müveltségére akarna következtetni, s belőlök a nép erkölcsét, izlésének szinezetét felvilágositani. A Kisfaludy-Társaság megbiza ugyan illy szellem után szerkesztenem a dalokat, de tárgyak szerint levén az osztályozás, azok együvé nem eshettek, s most e kötet végin adatik a külön vidékek sorozata lehető leghivebben. Várhattunk volna bár, mig minden dal begyül, s igy a mostani kiadásnál pontosabbat adhatunk, azonban két év, mennyibe a gyüjtés került, elégnek látszott az előkészületekre, s nem volt jobb, mint kiadni az első kötetet, melly ujra felizgatá a népi költészet barátinak figyelmét, és látván, mi hibázik, mi van meg a kötetben, ismét annyi gyült, mennyi puszta felszólitgatásra nehezen fogott volna. Igy huzta maga után az első kötet a másodikat; igy fogja talán ez a harmadikat, s megérjük az időt, hogy népünknek költészeti erejét, képzelődésének szárnyalását, vele müveltségi állását, szóval, a népnek szellemi életrevalóságát apródonként fölfedezzük; egy uttal uj szépségeit fürkészszük ki a mindenre képes magyar nyelvnek; sőt komoly szándékkal fogván ezeknek vizsgálatához, tudományos szempontbul is érdekessé teszszük a népet az által, ha érdekeit, mellyek mindenütt és mind örökké a maga által teremtett költészetben tükröződnek legtisztábban, az irodalomba is átviszszük, az az népszerű irodalmat alapitunk.
Álljon itt folytatólag azok érdemes neve, kik az I. kötet megjelente óta ujobban megtisztelének kézirati küldeményeikkel:

96. Magyar Mihály, Pestről 10 db.
97. Sebesy Kálmán, premontrei kar-kanonok és tanár Keszthelyről, 109 db.
98. Fábián Gábor, Aradról, 35 db. leginkább dunántuli dalok.
99. Bécsi János Szolnokbul, 37 db.
100. Csomortani Mike Simon, k. t. hites jegyző és okleveles tanár Temesvárról 22 székely népdalt.
101. Dalgyüjtemény, közli Bárány Ágoston, Nagy Becskerekből.
102. Holdmező-Vásárhelyről 56 népdal, gyüjté Szathmáry Károly, k. táblai jegyző.
103. Mesék, Kürti Mihálytól Pestről, szám szerint 6.
104. Veszprémi dalok Szeberényi urtól.
105. Egervölgyi dalok, gyüjté Mocsáry Lajos.
106. Egervölgyi dalok, nép szájábul vette Lapsinszky János.
107. Némelly Nagy-Kőrös-vidéki dalok. 23, közli Galgóczy Károly, h. ügyvéd.
108. Népdalok névtelenül, 47, és néhány töredék.
109. Külön vidéki dalok, 60, gyüjté Szőllősy István, kegyes szerzeti tag Váczon.
110. Sümeg-vidéki népdalok Zalából, gyüjté Szántó János, nevelő.
111. Pápa vidékérül Marton Jósef 30 dbot.
112. Népdalok, gyüjté Arad vidékén Bangó Péter, szám szerint 30.
113. Komárom m. Szendről, Gödörházi Gödör József ujobban 62 dalt.
114. Nógrádból, Szabó Richard 29 dbot.
115. Kajdacsy István gyüjteménye.
116. Kutasi Ferencz Pápáról 20 db.
117. Pécsi István, tanitó Tisza-Vezsenyről 109 db.
118. Lakodalmi versek és népdalok, Szabolcs tiszai vidékéről és Beregből, küldőjök Bónis-Pogány Karolina.
119. Bihar, Szabolcs és Szatmár vidékein szállásoló katonáiktól tanult dalokat küld Pesty Frigyes, a bánsági hadi kormányszéknél irodai segéd, Temesvárról.
120. Tiszaháti népdalok, közli Uszkay Mihály.
121. Menyasszony-bucsuztató versek Bán Miklós andornaki földmivelőtől.
122. Székely Ádám ref. papjelölt egy mondát és 17 különvidéki dalt.
123. Balog Józsi haláláról Kezdi—Vásárhelyről Nagy Lajos, erdélyi áldozópap és tanár.
124. Székely népdalok (folytatás), 67 db. Szentkirályi Károly, Kookrul.
125. Szegedi népdalok, összeszedte Tóth János, kegyes szerzetbeli tanár, 104 db.
126. Népdalok. Közlé Édes János, zádorfalusi ref. lelkész.
127. Barsi népdal-töredékek, gyüjté Kelecsényi József.
128. Martonffy Ignácz, különbféle dalokat több apró kötetkében.
129. Nyiri dalok, gyüjté Fejér Pál.
130. Bunyitay László által közlött népdalok Tállyáról, Zemplén megyéből.
131. Kupay Bálinttól, népdalok.
132. Népdalok, gyüjté Karácsonyi Antal, Torontálban.
133. Ungi dalok, közli Szőke Zsigmond.
134. III. számu népköltési gyüjtemény, Kelecsényi Páltól.
135. Zala megyéből Sümeg vidékéről folytatólag, Szántó János nevelőtől.
136. Biegelbauer Károly, kegyes rendi tanár, Budáról.
137. Pest megyei dalok, összeirta Ráth Károly.
138. Népdalok Győrből, beküldé Ráth Károly.
139. Népdalok Jankováczról, beküldé Ráth Károly.
140. Régibb dalok, beküldé Ráth Károly.
141. Bajcsy, Kun Szent—Miklósról.
142. Domonyból Martonffy Ignácz, ujabb közleményt.
143. Népdalok folytatása. Összegyüjté Gr. D. V.
144. Egy dalt a XVII. század végéről, Schedel.
145. Magyar dalos könyvecske, 5 füzetben, Kövesy Jánostól.
146. Külön vidéki népdalok Szeberényitől; e mellett egy régi kéziratu gyüjtelék.
147. Meséket ujobban Kürti Mihály, és egy dalt hangjegyekkel.
148. Népdalok, közlé Nagy László, Tállyáról.
149. Egy árva leány dala az ujjonczállitáskor s több dalok.
150. Ifj. Almásy Sámuel, drági ref. lelkész küldeménye 100 dal, hangjegyekkel.
151. Gödörházi Gödör Jözsef Szendről, Komárom megyéből 41 dalt.
152. Dalok, összeszedé Vajda János, Fábjánházán a Nyirben.
153. Karancs-vidéki népdalok, Nógrádból, beküldte Hegyessy Sándor.
154. Virágok, ünnepi szokások, Uszkay Mihálytól , Vásáros-Naményból, Bereg megyében.
155. Oláh Dániel gyüjtése, Hegyaljáról.
156. Népdalok Szatmárból, Pap Endrétől.

Végezetűl vegyék itt legforróbb köszönetemet mindazon tisztelt hazafiak, kik becses küldeményeikkel ezen népkönyvnek munkatársaiul szövetkeztek, s igyekezzenek előmozditni továbbra is a népirodalom ügyét, mellynél nincs nagyobb feladata eszmélkedő századunknak. Pesten, nov. 20. 1846.

Erdélyi János.