Ehető bitek
szerző: Szervác Attila
Ehető bitek
Krízis a digitális korban
[szerkesztés]Mint már oly sokszor az emberiség története során, a túlnépesedés, és a túlzott fogyasztói szemlélet igen komoly krízist hozott az emberiségre nézve nagyjából a digitális kor indulása körül.
Íme, néhány példa:
- Az általános problémamegoldó képesség, a hagyományos IQ átlaga csökkenni kezdett az automatizmussal.
- Az élelemtermelés megoldhatatlan elégtelensége (4-5 mJ/fő) továbbra is fenntartja az éhezést, a nyomort, sőt, egyre nagyobb mértékű a jövedelemegyenlőtlenség.
- A mezolitikum óta, immár több, mint 10.000 éves probléma a húsfogyasztási célú nagytestű állatok tartása, amit azóta sem tudunk megoldani.
- Egyre nagyobb és igazságtalanabb az energiafogyasztás egyenlőtlensége, nem adottak a létminimum feltételei, a technológia egyelőre nem tud lépést tartani a kihívásokkal.
Összességében néhány éven belül az élelmiszer és energiaválság globalizálódik, és az úgynevezett fejlett (vagy „1.”) világban és komoly problémákat ölt.
A reális, kb. 3-5 milliárd emberhez képest, a közeljövőben 10 milliárdot kellene eltartanunk, ez képtelenség, ebben az emberöltőben a krízis bekövetkező tetőzésének idején legfeljebb kárenyhítésre lesz lehetőség.
A természet és a mű
[szerkesztés]Felismerve, hogy az emberiség épp megint egy túlfogyasztói krízisben eszkalációját kell, hogy megoldja, mit tehetünk:
1: Be kell látnunk, hogy a lét minőségének egyes összetevői csökkenni kezdtek, ez alapvetően megtörtént.
2: Be kell látni, hogy – a feudális kiváltságokhoz hasonlóan – egyes jelentős gazdasági kiváltságokat, monopóliumokat csökkenteni kell.
Habár a XX. században, főleg a 2. felétől elindultak már erre törekvések, ez még nagyon gyerekcipőben jár, a sharing economy működő modellje például már valamennyire ebbe az irányba mutat.
3: Kulcsfontosságú az önszerveződő közösségek további radikális ösztönzése emberiségünk közösségeinek fenntarthatóság érdekében; sok munkára, és nagyon takarékos, fenntartható fogyasztásra van szükség,
4: Szükség van globális szemléletre, a világ egyetlen társadalmának problémáit sem hagyhatjuk immár, a globálissá vált világunkban figyelmen kívül.
Mindehhez nagyban hozzájárul, hogy fogyasztókból kritikus, és valóban kreatív alkotókká váljunk. (Enyhe, de) jó jel, hogy a gazdaság már ma is kezdi igazolni, hogy az általunk előállított szellemi javak képesek napjainkban kulcsfontosságúak lenni az alapvető javaink, elsősorban az élelmiszer megtermeléséhez is. Ebből adódóan tehát kivétel nélkül valamennyi kreatív képességünk kibontakoztatása napjainkban a leghangsúlyosabb, ideértve az összes digitálisan létrehozott Szellemi Termékünket (IP) is.
Feljönni a hullámból
[szerkesztés]Sikerül-e vajon a következő 5-30-50 éven belül feljönni a hullámból?
Természetesen senki nem adhat erre biztos választ.
Még ma is látunk olyan tendenciákat, amik tipikusan a XX. századi monopolista gazdaságszemléletet tükrözik.
Az igazán fejlődő korszakokhoz képest nagyon kevés a közhasznú szellemi érték, és közhasznú értékükhöz képest ők gyakorta nagyon alulértékeltek.
Tőlünk függ, hogy mit ösztönzünk. A rossz választásunk hasonló a Bábel tornyához.
A jó választásunk az, hogy minél inkább erősítjük és ösztönözzük a jó közösségeinket.