Csókkérés tavasszal

A Wikiforrásból
Csókkérés tavasszal
szerző: József Attila
Keletkezési idő: 1922. jún. 23.

         Márta, hajad,
         Bronz-ajakad
Kéri s lázad a vágyam
         Illatozó
         Vészt okozó
Csókba lehelni be lágyan.
         Megremegő,
         Hű szerető
Karban ölelni igézve,
         Édes ölön,
         Rózsatövön
Szép szemeket megidézve.

         Retten a lomb,
         Zöldel a domb -
Arra szaladnánk ketten,
         Reppen a szél,
         Csókra beszél,
Dalra kel önfeledetten,
         Véle dalol
         Itt valahol
Szív-körülöttem a vérem:
        Csend, Kicsi, csend!
        Így, ez a rend -
Most csak a csókod kérem.