Biró szép Anna

Biró szép Anna
(Székely ballada)

Ehol eszik iszik három szép katona
Aj Biró Pannának kötött kapujába
Azon csak kimene aj Biró szép Anna
Hová valók vagytok három szép katona
Nem is igen közél nem is igen messzi
Csak a Maroson túl mező-detrehemi

  Hát ismeritek-é az én édesemet
Az én édesemet Hajdu Benedeket
  Ismerjük ismerjük jó legénybarátunk
Jó legénybarátunk kenyeres pajtásunk
  Valamit üzennék megmondanátok-é
Valamit küldenék odaadnátok-é
  Mü bizon nem viszünk nem is mondunk semmit
Jöjj el te is velünk Mező-detrehemig
  Várjatok hát kicsit három szép katona
Még felőtözködöm innepi gunyámba
Innepi gunyámba vont arany szoknyámba
Kajszén katrincámba szép piros csizmámba
Fátyol keszkenőmet kössem a fejemre
Kevés kőtő pénzem tegyem a zsebembe
  Mikor menyen vala udvar közepéig
Fátyol keszkenője elhasada végig
  Aj Biró szép Anna szóval kérdi vala
  Anyám édesanyám mi legyen az oka
Ág nem érintette szél nem fuvintotta
Szép fátyol keszkenöm mégis elhasada
Szóval igy felele az ő édes annya
  Ne menj el leányom nem igen jó jel az
  Biz elmenyek anyám aj én édes anyám
Hadd lássam még éccer az én kedves mátkám
  Mennek mennek addig mennek jódarabig
Míg eccer eljutnak a jegenyefáig
  Szóval mondja vala a nagyobb katona
Üljünk le üljünk le aj Biró szép Anna
  Bizon nem ülök én bizon nem ülök én
  Mennek mennek addig Citrom patakáig
Míg esmét igy szóla nagyobbik katona
Üljünk le üljünk le aj Biró szép Anna
  Ahajt leülének hogy megnyugonnanak
Hogy megnyugonnának ennének innának
Álomba borula aj Biró szép Anna
Sugni búgni kezde nagyobbik katona
Öljük meg öljük meg kedves jóbarátim
S osztozzunk a pénzin drága szép gúnyáin
  Szóval mondja vala a nagyobbik társa
Bizon nem bánom én bizon nem bánom én
  Szóval mondja vala az ő kisebb társa
Bizon nem ölöm én bizon nem ölöm én
  Bizon ha nem ölöd ölünk mü tégedet
  Bizon nem bánom én bizon nem ölöm én
  Hallá álomneszszel haj Biró szép Anna
Ne ölj meg ne ölj meg három szép katona
Háromszáz forintom azt is nektek adom
Azt is nektek adom s senkinek se mondom
  A nagyobb katona bicskát elékapá
Hasának akasztá torkáig hasítá
A holtról lefoszták a sok drága gúnyát
Kardokra facsarták s karokra hajiták

  Hajdu Benedek is felnyergelé lovát
Felnyergelé lovát hogy kövesse útját
Felfordula frissen piros pej lovára
Ugy hántassa magát a Maros partjára
A Maros partjára egy fa árnyékába
Ott réá bukkan a három katonára
  Jó napot jó napot hajdulegényeknek
  Jó napot jó napot Hajdu Benedeknek
  Szóval felkérdezi nagyobb hajdulegént
Honnan jöttök mostan három hajdulegény
  A Maros vizin tul Nyárád vize mentén
Temetésen voltunk nénénk temetésin
Onnan hozzuk mostan amit itt nálunk látsz
Háromszáz forintot s a sok ékes gunyát
  Ismerem ismerem a sok ékes gunyát
Bizon megöltétek aj Biró szép Annát
  Szóval mondja vala nagyobb hajdulegén
Bizon nem öltük mi bizon nem öltem én
  Szóval mondja vala az ö nagyobb társa
Bizon nem öltük mi bizon nem öltem én
  Szóval mondja vala az ő kissebb társa
Bizon megölték ők bizon megölték ők
Ingem is akartak de ingem elhattak
Ingem is akartak de ingem elhattak
  Hajdu Benedek is megragadá őket
Gyertek a biróhoz Vasba verék őket
  Még eccer fordula kissebbik pajtáshoz
Vigy el ingem vigy el én kedves mátkámhoz
Pejparipám tiéd nyeregszerszámokkal
Ékes őtözetem háromszáz forinttal
Csak vezess el engem csak mutasd meg nekem
Hol van az én mátkám az én szép jegyesem
  Mennek mennek addig Citrom patakáig
A keserves gyászos nagy halom sirjáig

  Amikor meglátta az ő kedves párját
Az ő kedves párját Biró szép Annáját
Nem sírt nem könnyezett csak csókolja vala
Csak csókolja vala s szóval mondja vala
Vérem a véreddel egy patakot folyjon
Testem a testeddel egy sirba' nyugodjon
Lelkem a lelkeddel menyországba jusson
  Azzal az ő kardját csakhamar felüté
S beléereszkedék szép mátkája mellé