Az európai csoda születése és világa/3
Mint láttuk, a XVIII. század elejére Európában a Felvilágosodással a többségben kialakult az a meggyőződés, hogy – az egyre globalizálódóbb Földön/emberiségben már Európa jár a fejlődés élén és nagy hatással van a világra. A gyarmatosítás – egyfajta új népvándorlás – során az európaiak a saját ideáikat is szembeköpve súlyos bűncselekményeket követtek el.
Azonban: ha az Európai csoda csúcspontjait összegezzük, akkor a 18. században kétségtelen, hogy az Európai csoda egyik legnagyobb vívmánya:
Európa ismerte fel először a más kultúrákban lévő előnyöket (1753).
A mind megerősödő polgárság jogokat követelt és kihívás elé állította az uralkodókat.
Rousseau és továbbgondolói, elsőnek különösen Kant a közösségi erkölcs továbbfejlődését a konstruktív kritika behozatalával alapozta meg az atlanti térségben a jogállami fejlődést, ennek lenyomata látható a Függetlenségi Nyilatkozatban és a Lengyel-Litván Unióban 1791. május 3-án elfogadott Májusi Alkotmányban.
- 1741-1750: Bach művei a porosz arisztokráciának (és a világnak): Goldberg-variációk, Musicakalisches Opfer
- 1748: Montesquieu: A törvények szelleme
- 1753: Diderot az Enciklopédiában először ír az iszlámnál távolabbi kultúrák egyes előnyeiről, először Kína kultúrájáról.
- 1762: Rousseau: A társadalmi szerződés, Telemann: Ach Herr, strafe mich nicht in deinem Zorn – az egyik utolsó barokk remekmű, Mozart ekkor még csak 6 éves.
- 1772: Rousseau: A lengyel alkotmány – később: Május alkotmány – alapjai
.jpg)
- 1774: Az Ős-Faust
- 1778: Georges-Louis Leclerc, Comte de Buffon: Les époques de la nature (1778) – Newton (Föld kihűlése) nyomán bebizonyítja, hogy a Föld régebbi, mint akár a bizánci naptár, például a teremtés 6 napja nem a mai 6 napnak, hanem máshogy értelmezendő, előkészíti a holocén fogalmát. Felveti a "Noé előtti kultúra" lehetséges voltát is, mindez a következő 2 évszázad alatt (a 20. században már a keresztény egyházak szerint is) elfogadottá vált.
- 1776: Rousseau nyomán: Gilbert du Motier de La Fayette márki segít elkészíteni a Függetlenségi Nyilatkozatot
- 1781: Kant kritikai sorozatának indulása
- 1784: Herder: Eszmék az emberiség történetének filozófiájáról – a 19. századot beelőzve azt írja, minden nép és kor kultúrája nélkülözhetetlen
- 1785-1791: Mozart csúcsművei (D-moll zongoraverseny, Don Giovanni, …)
- Német klasszikusok: Goethe: Iphigenia, Schiller: Örömóda (Beethoven feldolgozza, az Európai Unió himnusza)
- 1789 augusztus 26: La Fayette: Emberi és polgári jogok nyilatkozata
- 1794-: A klasszicizmus határainak feszegetése, Goya, Beethoven
- 1799: Az alapvető SI-mértékegységeket elfogadja a Francia Tudományos Akadémia
- 1800: Volta-elem
- 1810-es évek: Napóleon császár elbukik
- 1810-: Közvilágítás (gázlámpával)
- 1810: Konzverv
- 1811-: A szövőnők géprombolása
- 1812: Gimm-mesék
- 1813: Jane Austen művei
- 1820: Dél-Ameika: az országok függetlenné válnak
- 1822:A Babbage-féle számítógép
- 1822: Schubert: Befejezetlen szimfónia
- 1825: Elindul a vasút
- 1826: Wihelm Hauff nűvei
- 1826: A francia Daugerre feltalálja a fotózást
- 1828: Jedlik Ányos: Elektromotor
- 1829: Az ifjú Mendelssohn megjelenik. Első fellépésén közel 200 év után elsöprő sikerrel bemutatja Bach Máté-passióját, *Bach-láz indul.
- 1830-: Dickens, Hugo, Andersen
- 1833: Gauss távíró kísérletei
- 1837: Morse távírója
- 1841: A 30-éves Liszt a világ leghíresebb zeneszerzője (Kitör a Lisztomania)
- 1842: Gogol: Holt lelkek
- 1842: Richard Owen megalkotja a dinoszaurusz szót
- 1843: Paul-Émile Botta megindítja a bronzkori Mezopotámia felfedezését
- 1843: Ada Lovelace megírja az első computer programot
- 1846: A Brontë-nővérek
- 1848: A Népek tavasza során Európa érintett országaiban először sikerül egy időben elmozdítani a feudális maradványokat. További 20-30 évre nagyfokú visszarendeződés követi ezeket.
- 1848: A jelentős holland alkotmányreform
- 1849: Dán alkotmány
- 1851: A Foucault-inga
- 1853-56: A krími háború
- 1854: Liszt: Lés preludes – A nagysikerű első szimfonikus költemény
- 1859: A fajok eredete
- 1860 május 11: Garibaldi 1000 emberrel partra száll Szicíliában és “elkezdi” az olasz egyesítést.
- 1861: Maxwell-egyenletek: elektromágnesség
- 1865: Tosztoj, Carroll
- 1866: Dosztojevszkij
- 1865: A Mendel-törvények
- 1866: Transzatlanti kábel
- 1867: Az Osztrák-Magyar Monarchia 50 évig Közép-Európa meghatározó államalakulata
- 1867: Marx: A tőke
- 1869: Az elemek periódusos rendszere
- 1869: Verne
- 1870:- Zeneművészet: Orosz ötök, Brahms
- 1871: Német Császárság
- 1871: Monet Napfelkeltéjével elindulnak a posztromantikus művészeti irányzatok
- 1873-74: Az első spanyol köztársaság
- 1880-: Több atlanti kísérlet után az első villanyizzókat elkezdik használni.
- 1883: Nietzsche, Collodi
- 1884-85: Magyarországon feltalálják az első hatékony transzformátort
- 1887-1889: Tesla első eredményei
- 1888: Herz rádiójeleket küld és fogad.
- 1889: Van Gogh: Csillagos ég
- 1894: A dzsungel könyve
- 1895: A mozi
Jules Verne – Georges Méliès: Utazás a Holdba – egy kocka a filmből - 1896: Bequerel mérhetően felfedezi a radioaktivitást
- 1896: Athéni olimpia
- 1898: Strauss: Zarathustra
- 1899: Sibelius: Finlandia
- 1899: Csehov
- 1900: Arthur Evans elkezdi kiásni a Knósszoszi palotát
- 1900: Párizsi világkiállítás
- 1900: Planck: A kvantumfizika alapjai
- 1901: Victoria királynő halála
- 1901: Marie és Pierre Curie első eredményei
- 1901: Marconi
- 1904: Elektromos gépzongora
- 1905: Einstein: Annus mirabilis
- 1905: Rachmanyinov, Debussy
- 1906: Traian Vuia és Jacob Ellehammer repülése
- 1907-: Picasso modern művészete
A koraközépkorból elrugaszkodva az Európai csoda a XV. század közepére (Felfedezések kora, Firenze, Gutenberg, …) megszületett és népe sok szörnyűségen át bár, de összességében kitartóan vitte tovább a humanizmus és felvilágosodás eszméit, míg a haladás súlypontja 1914 és 1945 között részben áttevődött Észak-Amerikába (elsősorban Kanada és az USA fejlődése). Azonban az Európai csoda nem ért véget, még a legsötétebb 30 évben is vitta tovább sajátos eszme-, sőt általános művelődéstörténetét még az erőszak közepette is, gondoljunk csak például a német vagy szovjet filmre.
A II. világháború borzalmai közepette az irodalom, feladatának megfelelően oroszlánrészt vállalt a konstruktív kritika továbbvitelében kezdve Arthur Koestler: Sötétség délben című regényével és folytatva nem utolsó sorban a francia szerzőkkel.
A háború után nem utolsó sorban a kontinenshez tartozó specifikus megrázó élmények miatt az Európai csoda újra szárnyra kapott, például az új művészeti irányzatokban, mint a neorealizmus.
Az emberi jogok élén megszületett az Európai Emberi Jogi Egyezmény, a finn Linus Torvalds szabad, szabvány rendszeralapot adott a XXI. századi szabad információs társadalomhoz.
Az Európai csoda tehát a Jones-i (1981) összefoglalásnál (~16.-18. század) több évszázaddal korábban is már egyértelműen látható függetlenül például a XVI. századi végvári küzdelmek következményeitől, mert a humanizmushoz vezető út és annak stabil, pozitív következményei a XIV-XV. századra már láthatók voltak (Bruni, 1442). Azt sem mondhatjuk, hogy az Európai csoda megállt nagyjából a lengyel-litván Májusi alkotmánynál, hogy innentől inkább észak-atlanti csodáról beszélhetünk, az Európa csoda számos területen ne élne már. Szó sincs erről, a XXI. század elején az európai csoda értékei, például az emberi jogokban még mindig első helyen állnak.
Az Európai csoda tehát tág értelemben még mindig tart, és az európaiak speciális hozzájárulása az emberiség kihívásaival kapcsolatban még mindig jelentős.