Az európai csoda születése és világa/2
Az Európai csoda tehát megszületett sok küzdelemmel, megmaradásra, és sok nehéz útkeresésre.
Bár a középkor háborúi lezárultak, a lecsökkent erőforrások ellenére való megmaradásért még bő 200 évet küzdeni kellett, a korábban még valamennyire használható kereskedelmi utakat nem utolsó sorban az Ottomán Birodalom ekkorra már szinte teljesen megfojtotta Dél-Kelet-Ázsia felé, ezért az a XV. század folyamán az iránytű és a modernebb technika segítségével először a portugálok, majd a genovaiak és spanyolok próbálták pótolni az elsősorban India-felé kiesett útvonalakat. Az éppen csak megtalált új útvonalak természetesen nem hoztak azonnali bevételt, továbbfejlődési lehetőséget, a növekedésnek induló lakosság csökkenteni akarta a terheit, ez vezetett a radikális előreformáció, majd a reformáció által fémjelzett küzdelmekhez.
Leonardo 1498-ban Milánóban megfestette az Utolsó vacsorát:
Majd visszatért Firenzébe.
Eközben Michelangelo főleg Rómában dolgozott, először a Piétán:
Majd ő is visszatért egy rövid időre Firenzébe, hogy megalkossa a Dávidot, mielőtt visszatér Rómába.
- 1502: Albrecht Dürer: Nyuszi
- 1517: Martin Luther elindítja a reformációt és a protestáns művészetet.
- 1525: Négyzetgyök jel: √
- 1537: Tiziano: Férfi sólyommal
- 1543: Kopernikusz: Az égi pályák körforgásairól
- 1554: Mattei Bandello kiadja novelláskötetét
- 1558: Giambattista della Porta: Camera obscura
- 1566: Palestrina: Vestiva i colli
- 1567: A Tridenti zsinat elindítja a katolikus megújulást hozzájárulva a barokk előkészítéséhez, az ezt követő művek, főleg a zeneművek többségében már mutatnak is barokk hatásokat
- 1569: Lassus: Resonet in laudibus
- 1572: Luís Vaz de Camões,: A lusiadák
- 1572: Victoria: Motetták
- 1580: Byrd: My Ladye Nevells Booke
- 1582: Gergely-naptár
- 1583: Galilei: ingaóra, megbízható időmérés
- 1585: Cervantes: La galatea
- 1595: Rómeó és Júlia Bandello alapján
–– Innentől már a barokk korstílus dominál ––
- 1597: Gabrieli: Canzon septim
- 1597: Jacopo Peri megírja az első operát
- 1601: Caravaggio: Emmausi vacsora, tér, nagyon erős fény-árnyék használat, a realizmus erős megjelenése: már egyértelműen barokk festmény annak lelki mélységéből
- 1607-1610: Monteverdi: L’Orfeo és Vespro della Beata Vergine
- 1610: Galilei 30-szoros teleszkópja
- 1614: Napier: logaritmus
- 1625: Descartes a ferences Mersenne iskolájába jár
- 1633: Rembrandt: Vihar a Galilea-tavon
- 1637: Descartes: Értekezés a módszerről: a Felvilágosodás kezdete
- 1640-: A kalkulus kibontakozásához vezető logaritmus fejlődése
- 1643: Hatalmas fejlődés indul a Napkirály udvarában
- 1657: Huygens ingaórája Galilei alapján
- 1659: Franciaország legyőzi Spanyolországot
- 1670: Molière-Lully: Az úrhatnám polgár, mérföldkő a balettban
- 1676-: A fénysebesség első megközelítő számításai csillagászati megfigyelések alapján (Rømer–Huygens)
- 1679: Leibniz bináris rendszere
- 1684: A kalkulus általános bevezetését Leibniz és Newton a klasszikus mechanikában viszi tovább
- 1687: Newton: Philosophiae Naturalis Principia Mathematica, röviden: Principia, azaz a Természetfilozófia (Természettudomány) Matematikai Alapjai). Nem csak a modern fizika (természettudomány) alapjait teszi le, hanem többek között a Napból kiszakadt kihűlő Földgolyóról is ír.
- 1707: Bach: Gottes Zeit ist die allerbeste Zeit, az első kantáta
- 1709: Cristofori elkészíti az első zongorát
- ~1720: Vivaldi megírja A négy évszakot
- 1721: Montesquieu: Perzsa levelek
- 1724: Bach: János-passió, 1731: Wachet auf
- 1726: Swift: Gulliver
- 1735: Linné: Systema Naturae