Az európai csoda születése és világa

Az európai csoda születése és világa
szerző: Szervác Attila
I – 990-1490

Az európai csoda születése és világa/2 →

A XIII. századig

Ut queant laxīs
resonāre fibrīs
Mīra gestōrum
famulī tuōrum,
Solve pollūtī
labiī reātum,
Sāncte Iohannēs.

Az arab reneszánszra gondolva nem csoda, hogy már a 9. századtól (Szalernói Iskola) és később (miután például megnyílt a Kairói Egyetem), Európa egyre jobban rácsodálkozott a már 200 éve zajló, arab világ által közvetített keleti fejlődésre először leginkább Ibériában, majd Európa középvonalán, elsősorban Itáliában és vonzáskörzetében, ahol a Karoling kisbetűvel is találkozott (lásd például a Freising kéziratokat).

Ebben szerepet játszottak és a nagyhatalmú Velencei Köztársaság uralkodói (dózséi), az Orseolo család. Felismerték, hogy Európa történelmi túlélése nagyban a kulturális, azon belül is elsősorban a lelkiekben megerősített tudományos versenyképességen múlik, a kereskedők, és természetesen az oktatást végző egyház élen jártak az új tudáshoz való első kézbeli hozzájutásban és közvetítésében az európai intézményrendszer felé.

Az intézményrendszer élén pedig a pápaság állt, Aurillac-i Gerbert révén, aki Katalóniában tanulta ki az arab tudományt, majd 999-ben – emlékezetes módon – II. Szilveszter néven pápa lett.

Hátterével és pápaságával talán II. Szilveszter pápa volt a legjelentősebb személy az Európai csoda megalapozásában. Ő vezette be mindenek előtt a hindu-arab számrendszerre épülő Gerbert-abakuszt és más, közvetlenül az araboktól átvett tudományt. Ő volt az, aki komoly új útjára indította a 7 szabad művészet eszméjét. Az autonóm művészeti-tudományos, egyszóval kulturális autonómia szükségszerűsége és ezáltal igénye, és ennek körülbástyázása összefüggésben állt, áll a jogi fejlődéssel is.

Bőven több, mint fél évezred telik még el a Felvilágosodásnak a világ döntő részére kiható művészeti-tudományos, jogi, társadalmi változásaiig, de végül is a késő-középkorban indultak újra mindezek a fejlődő folyamatok, amelyek ma az európai értékeinket, európai identitásunkat meghatározzák például a XI. században a szabad városokban megindult polgárjogi szabadságjogok kezdeti megjelenésével.

A modernebb matematika, arányok mérésének pontosabb módszere a kulturális élet minden elméleti és gyakorlati területén hatni kezdett.

A művészeti életben az Európai csoda egyik első, legszebb példája Guido d’Arezzo 1026-ban megjelent Micrologus munkája, ami a pontosabb zenei lejegyzést lehetővé tévő és a polifónia irányába is lépő mű, benne a fenti idézett Ut queant laxis János-himnusszal.

A technológiában 1030 körültől Normandiában a Szajna sík torkolat-vidékéről (Sainte-Catherine-de-Honfleur) már vannak adatok a keleten feltalált szélmalmok továbbfejlesztésére.

Nélkülözhetetlen kiemelni, hogy ez a romanika (romaneszk) korstílus fénykora is, amely elsősorban, de nem kizárólag az építészetéről ismert, és nagyban támaszkodik a korszerű, statikai ismeretekre, mivel elég nagy súllyal (és kényszerűen kis ablakokkal) dolgozik.

Az események a XI. század második felében gyorsultak fel, néhány esemény az Európai csoda következő másfél századában:

• 1054: A Nagy Egyházszakadás
• 1063: A Szent Márk-bazilika újjáépítése

Ez már az új keleti tudás továbbfejlesztésével készült, olyan technikákkal, mint: statika: gránit oszlopok és pántok, összetettebb, erőteljesebb, részben szimbolikus térgeometriai gondolkozás: háromszögű szegmensek, háromszögletes dómos szerkezet, geometriai mintázatok, díszítés: mozaikok és célzott fény-árnyék hatások, művészeti szimbólumok, arab geometriai mintázatok, díszítő motívumok.

• 1066: Franciaország felől a normann (lásd: Normandia) Hódító VIlmos meghódítja Angliát, amellyel véget vet a korábbi angolszász és dán uralkodásnak. Angliát a reneszánsz előtt másodszor éri erőteljes (neo)latin nyelvű hatás. Ne feledjük, hogy a szellemi dolgok közös nyelve Európában szinte megkérdőjelezhetetlenül majdnem az egész évezredben a latin.
• 1073-1078: keresztényeket kiszorító harcok Jeruzsálemért
• ~1080-as évek első fele: Liber pantegni – Szalernói orvosi könyv
• 1088: A Bolognai Egyetem megalapítása
• 1093-: megjelennek, az iszlám tudomány hatására is az első gótikus csúcsíves boltozatok
• 1096: A Roland-ének feltételezett legkorábbi verziója, az Oxfordi Egyetem alapítása (folyamatos működés csak 1167-től)
• 1100 körül: Elindul a XII. századi reneszánsz kulturális forradalma
• ~1100-: A gótika évszázada
• 1104: A velencei hajóraj
• 1135: Párizs, Szent Denis, koragótikus katedrális

  

• 1150: Párizsi Egyetem
• 1150-: A keleti típusú nagy vasolvasztók megjelenése és továbbfejlesztése
• 1158: Rőtszakállú Frigyes kiadja a Bolognai Egyetem Szabadságlevelét, Európában ez mondja ki először a felsőoktatás, a tudomány szabadságát.
• 1170-: Chrétien de Troyes trubadúr megírja az Artúr-mondakört
• 1170-: Perotinusék az Ars nova új művészeti stílus keretében elindítják a többszólamú zeneművészetet az organum műfajú zenedarabokkal.

• 1185: További jól-dokumentált szélmalom-fejlesztések
• 1189: Oroszlánszívű Richárd Anglia királya
• 1201: Fibonacci: Liber abaci
• 1205: Szent Ferenc megalapítja rendjeit jelentős kulturális, benne: művészeti és tudományos hatással

• 1215: Magna Charta – újabb európai jogfejlődés
• 1224: Szent Ferenc: Cantico delle Creature az univerzális testvériség meghirdetője, részben a trecento humanizmus előfutára
• 1280: Szemüveg
• 1291: Giotto
• 1293: Dante Alighieri: Az új élet
• 1295: A 40 éves Marco Polo a pápai megbízatás alapján Mongóiából visszatér Velencébe. Itt a Velence-Genova háború kapcsán Genovában fogságba esik, ahol Rustichello de Pisának tollba mondja a keleten látott tudományos ismereteket, melyek között több jelentős is van például a tengernavigációra nézve.

A trecentótól a Vitruvius-tanulmányig

Az a pozitív eszmei szál, amely Szent Ferencnél megmutatkozott, a pozitív értékek újragondolásának lehetősége a korban, ahogy Danténál is látszott, már megállíthatatlanul vitte tovább az európai újjászületést, így tehát magát az Európai csodát.

Nézzük a festészetet. A háttérben már vannak elemek. Élénk színhasználat, törekvés a sok fényre, és annak ábrázolására. A század elején még mindig Giotto a legnagyobb festő, aki elsősorban továbbra is keresztény képeket fest, mint az alábbi, Utolsó ítélet című restaurált freskórészleten is látható:

1327-et írunk, amikor egy fiatal költőt ismét Dantéhoz hasonló élmény ér.

Francesco Petrarca 22 éves, mikor reménytelenül szerelmes lesz Laura de Novesbe, papnak áll és 1336. április 26-án megmássza a Ventoux-hegyet. Itt pedig eszébe jutnak Augustinus sorai az emberi lélek mindenek feletti nagyszerűségéről. Ha úgy látjuk, hog az Európai csoda már évszázadokkal korábban megfogant, akkor biztosan lehetünk benne, hogy itt már az újjászületésnél járunk, amit mind Petrarca költészete, mind pedig a levelei és a Secretum bizonyítanak.

A zenében is elkezd a különféle karakterű többszólamúság megmutatkozni, a zeneszámok legtöbbször finom áhítatot tükröznek, vagy táncot: például Landini: Amar si li alti című táncában, Gherardello da Firenze műveiben.

A Fekete Halál idején készül Boccaccio Dekameronja.

A nagyon viharos trecento (Nagy éhínség, Fekete halál, Ottomán háborúk, és a Százéves háború, ha úgy tetszik, a középkor utolsó háborúja) miatti radikális változások miatt a korszak további fejlődése főleg Itáliában egy picit megtörik, viszont az Európai csoda újjászületett eszméi annál sebesebben és erősebben hatnak szerte Európában. Az itáliai irodalom hatására például Angliában Chaucer kiadja az első modern angol nyelvű művet, a Canterbury meséket.

A zene fejlődése szintén elhat Angliáig, a XV. század elején John Dunstable az első jelentős zeneszerző itt, a francia-flamand iskolában pedig Guillaome Du Fay. . Flandriában a 40-es éveiben járó Jan van Eyck hozza el festészetben az Európai csodát a 30-as években:

• 1440: Lorenzo Valla: A szabad akaratról – keresztény alapon lerakja az újkori humanista etika alapjait.

Itáliában Toszkána fővárosa: Firenze veszi át az egyik fő vezető szerepet – mint a neve is mutatja – újra virágzásnak indul, korábban soha nem látott, még nagyobb pénzügyi hatalommal, Róma pénzügyeit is egyengető Medici bankár család uralma alatt. Olyannyira gyorsan fejlődnek, hogy nagyjából az európai fém-mozgótípusos könyvnyomtatás feltalálásával egyidőben, 1442-ben Leonardo Bruni leírja: a középkornak vége, elérkezett az újkor!

• 1452: Megszületik Leonardo
• 1453: Elesik Bizánc, tudósai betagozódnak a Nyugatba, véget ér a 100 éves háború, de Angliában és Franciaországban is belviszályok folytatódnak.
• 1456: A Nándorfehérvári diadaltól tartóssá válik a déli harangszó, a páneurópai identitás rendkívüli mértékben megerősödik.
• 1485: Botticelli: Vénusz születése

1486: Pico della Mirandola megírja Az ember méltóságáról című bevezetőt, melyben megerősíti az Istenhez felemelkedést választó szabad ember központi szerepét.

• 1490: Josquin des Prez már intenzíven használja a modern akkordokat: hármashangzatokat: El grillo
• 1490: A Vitruvius-tanulmány, az Európai csoda első szakasza teljessé válik, az európai ember egy új önképpel újjászületik: