Az álmodott kép

A Wikiforrásból
Az álmodott kép
szerző: Kis János

Mindég, akar zöld erdőben
   Bájol az énekes nép,
Akar járok a mezőben,
   Előttem lebeg egy kép:
Minden bokor árnyékában,
   Hol violák teremnek,
Látom könnyű fátyolában
   Szép bálványát szívemnek.

Ha éjjel aggok sorsomon
   Régi búm meghitt karján,
Szobámba száll ablakomon
   A kedves hold sugárján;
Kacsója integet felém,
   Hol vidít mosolygása,
Hol tüzes nyilat lő belém
   Igéző pillantása.

Mondd meg, éltemnek angyala,
   Szép lelke most hol játszik?
S szebben virítni általa
   Most mellyik vidék látszik?
Fesd le dicső hajnalfénynyel
   Bájoló szép hívemet,
S múlasd e szép tűneménynyel
   Gyakran képzeletemet.

Mellyik völgynek énekel ő
   E tavasz ujúltával?
Hol játszol, májusi szellő,
   Barna selyem hajával?
Szellők! gyengén legyezzétek
   Szárnyatokkal kedvesem;
S kérlek, hozzám vezessétek,
   Mert, ah, régen keresem.