Arteria axillaris
| Arteria axillaris szerző: Regeczy |
Arteria axillaris - a hónaljverőér. Lényegében az arteria subclavia folytatása: csak máskép megjelölt szakasza ugyanazon érnek. Az 1. borda alsó szélétől számítják az axillarist, s a musculus pectoralis major inának alsó széléig, vagyis a karcsontig nevezik így.
Topographia[szerkesztés]
Topographiai viszonyai szerint két részt lehet rajta megkülönböztetni; felső pars infraclavicularist és alsó szoros értelmben vett axillarist. Az előbbi a kulcscsont alatt még a mellkason nyugszik, a fossa infraclavicularis tájékán. A pectoralis majornak kulcscsonti részlete fedi, ez alatt a musc. subclavius és musc. pectoralis minor. A két utóbbi izom azonban nem érintkezik egymással, hanem közöttük háromszögletű hézag van, a trigonum clavi-pectorale, hol az arteriár a fascia clavi-pertoralison kívül csak a nagy mellizom fedi. Medialis oldalán, közvetlenül mellette,látjuk itt a vena axillarist, lateralis oldalán a karfonat idegeinek egy részét. A hónaljverőér tulajdonképeni axillaris részlete a mellkasról a felkarra húzódik át, leeresztett kar mellett rézsutosan lefelé, elemelt karnál harántul. Ha a hónaljárkot előlről hátra három részre osztjuk, az elülső és középső harmad határán fut az arteria, felszínesen, csak a fasciától, nyirokcsomóktól, zsírtól és a bőrtől fedve. A nervus medianus két gyökere V-alakban fogja közre az arteriár; medialis oldalán, lateralis oldalán és mögötte a karfonat három másodlagos törzsöke, a truncus secundarius medialis, lateralis és posterior helyezkedik el. Néha kis előlről hátra menő izom keresztezi és fedi a bőr felé az arteriát az úgynevezett izmos hónaljív. A karra leérve a fascia brachii alá jut s ez alatt fut le a könyökárokig. Az arteria axillaris ágai a mellkas oldalfalát, a hónaljárok bőrét és képződményeit s a vállat látják el.
Ágai[szerkesztés]
- 1. Arteria thoracalis suprema. A kulcscsont alsó széle alatt ered s az első bordaközhöz s a musc. pectoralis major- és minorhoz megy.
- 2. Arteria thoraco-acromalis. A kulcscsontalatti tájék jellemző arteriája; a trigonum deltoideo-pectoraleban ered és oszlik is el ágaira. Ezek a következők:
- a) Rami pectorales. A mellizmokat látják el, azonkívül hozzájárulnak a mell bőrének s az emlőmirigynek érellátáshoz is.
- b) Ramus acromialis. A rete acromialeba megy át, s ágakat ad a vállizülethez is.
- c) Ramus deltoideus. Egy darabon a vena cephalicával halad a sulcus deltoideopectoralisban s lejebb a musc. deltoideusba tér be.
- 3. Arteria thoracalis lateralis s. longa. Igen variabilis kis arteria. Nem halad szorosan együtt a hasonnevű ideggel, hanem előtte húzódik le a musc. serratus anterioron az 5.-6. bordaközig. A nagy mellizom alsó szélénél az emlőmirigyhez ad ágakat: arteia mammariae externae laterales.
- 4. Arteria subscapularis. A hónaljverőér legerősebb ága. A fossa axillaris közepén ered s csakhamar két ágra oszlik.
- a) Arteria circumflexa scapulae. A medialis hónaljrésen, vagyis a hosszú tricepsfej s a két teres által közrefogott hasadékon áthatolva a musc. teres minor és infraspinatus alá kerül, ezeket bő elágazással ellátja s a lapocka hátulsó felszínén felfelé húzódva az incisura colli scapulaenál hálózatszerűen közlekedik az arteria transversa scapulae ágaival (fontos anastomosis). Anastomosisa van az a. transversa colli leszálló ágával is.
- b) Arteria thoracodorsalis. A musc. latissimus dorsi elülső széle mögött húzódik le, közte s a musc. serratus anterior közt; főkép a latissimus dorsalisban ágazik el. Ez is ad néha egy mammaria externa lateralist.
- 5. Arteriae circumfelxae humeri. Egy elülső meg egy hátulsó van. A deltaizom alatt a karcsont sebészi nyakát veszik körül. A hátulsó sokkal erősebb az elülsőnél.
- a) Az arteria circumflexa humeri anterior a musc. coracobrachialis alatt lép a csonthoz, s a collum chirurgicumot előlről kerülve meg, a sulcus intertubercularison túl fel- és leszálló ággal végződik.
- b) Az arteri circumflexa humeri posterior a lateralis hónaljrésen (humerus, teres minor, teres major, caput longum tricipitis) keresztül haladva éri el a csontot; ez a deltaizom fő arteriája. A csontot hátulról kerüli meg. A circumflexák rendellenességei nem ritkák; közös törzsökkel eredhetnek, amelybe be lehet foglalva az arteria subcapularis is. A környékbeli arteriákkal (arteria circumflexa scapulae, profunda brachii, ramus deltoideus arteriae thoraco-acromialis) bőven közlekednek.
Nomenclatura[szerkesztés]
- Az anatómiában a latin elnevezések egységesítését három időpontban végezték el az anatómusok. Az elfogadott anatómiai elnevezéstanokat (nomenklatúrát) azon városokról nevezték el, ahol kihirdették őket. Ezek alapján megkülönböztetünk Bázeli (BNA) 1895, Jénai (JNA) 1935 és Párizsi (PNA) 1955 anatómiai nomenklatúrát. Jelenleg anatómiát a legutóbb megjelent Párizsi Nomina Anatomica alapján oktatnak, de a mindennapos orvosi gyakorlatban a legrégebbi Bázeli elnevezéstan szerint írott meghatározásokkal találkozhatunk. : Az alábbiakban a szócikkhez tartozó anatómiai nevek nomenklatúra szerinti tagolása látható, az egy anatómiai fogalomhoz tartozó elnevezések megtalálásához:
| BNA | JNA | PNA |
|---|---|---|
| ANGIOLOGIA | ||
| angiologia | systema vasorum | angiologia |
| arteria | arteria | arteria |
| arteriola | arteriola | arteriola |
| vena centralis | vena centralis | vena centralis |
| venula | venula | venula |
| vena cutanea | vena cutanea | vena cutanea |
| vena comitans | vena comitans | vena comitans |
| plexus venosus | plexus venosus | plexus venosus |
| rete arteriosum | ||
| rete venosum | rete venosum | rete venosum |
| sinus (venosus) | sinus venosus | sinus |
| vas collaterale | vas collaterale | vas collaterale |
| vas anastomiticum | vas communicans | vas anastomiticum |
| anastomosis arteriovenosa | ||
| ramus communicans | ramus communicans | vas communicans |
| plexus vasculosus | plexus vasculosus | plexus vasculosus |
| rete vasculosum | rete vasculosum | |
| rete mirabile | rete mirabile | rete mirabile |
| emissarium | emissarium | vena emissaria |
| corpus cavernosum | corpus cavernosum | |
| vas capillare | vas capillare | vas capillare |
| vas lymphaticum | vas lymphaticeum | vas lymphaticum |
| plexus lymphaticus | plexus lymphaticeus | plexus lymphaticus |
| lymphoglandula | lymphonodus | nodus lymphaticus (lymphanodus |
| nodulus lymphaticus | lymphonodulus | folliculus lymphaticus |
| cisterna | cisterna | cisterna |
| tunica externa (adventitia) | tunica externa | tunica externa |
| tunica media | tunica media | tunica media |
| tunica intima | tunica intima | tunica intima |
| valvulae vasorum | ||
| valvulae venarum | valvula venosa | |
| vasa vasorum | vasa vasorum | vasa vasorum |
| vagina vasorum | vagina vasorum | |
| sanguis | sanguis | sanguis |
| lympha | lympha | lympha |
Források[szerkesztés]
- Toldt: Anatomischer Atlas (1901)
- Regéczy-Toldt: Az ember anatómiája (Oktatási anyag Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar 1993)