Amerika! Amerika!: VI.
| Amerika! Amerika!: VI. szerző: Nagy Endre |
Ahogy egy európai látja
Amerikában demokrácia van. Egyik olyan úr, mint a másik. Csak éppen néha Egyik elbocsátja munkából Másikokat.
Amerikában a petróleum-, acél-, búza-, vasút-királyok fiait nem fenségnek szólítják, csak egyszerűen Miszternek és ha bűnt követnek el, ötvenezer dollár kauciót kell letenniök, különben lecsukják őket. Ezt az ötvenezer dollárt joga van a legszegényebb embernek is letennie.
Amerikában a törvény előtt mindenki egyenlő. Csak nem mindenki kerül a törvény elé.
Amerikában a bírákat két évenként a nép választja. Tehát a bíró folyton kényes helyzetben van, mert akár a felperesnek ad igazat, akár az alperesnek, mindig egy szavazatot kockáztat. Amerikában a legnyugodtabb helyzete a Kecskének van és a Káposztának.
Amerikában az Elnök mindenkivel kezetfog. A jobb kezével folyton kezetfog és a balkezével kormányoz.
Amerikában sajtószabadság van. Mindenki szabadon megírhat mindent, amit a hatalmas napilapok tulajdonosai jónak látnak.
Amerikában a legszegényebb ember is jelöltetheti magát a legmagasabb poziciókra, ha van elég napilapja, plakátja, klubja, rádiója.
Amerikában a hajfestő-szer a szegény emberek árucikke, mert ha a munkásnak őszülni kezd a haja, elbocsátják a munkából. Amerikában az ősz haj a gazdagok viselete, mint nálunk a kékróka.
Az amerikai alkotmány szent alaptörvénye, hogy minden állampolgár egyenlőjogú. És tekintve, hogy a négereket és zsidókat sehol sem kedvelik oly kevéssé, mint Amerikában, ez a paragrafus az amerikai alkotmány leghősiesebb gesztusa.
Ha egy előkelő negyedbe zsidó költözik, a lakosság fölszedi a sátorfáját és odébb áll. Viszont ha zsidó-negyedbe néger költözik, a zsidók állnak odébb. Ezért olyan mérhetetlen az amerikai városok kiterjedése. Zsidó kergeti amerikait, néger kergeti zsidót.
Amerikában komolyan veszik a közgazdasági elméletet, hogy a pénz általános értékmérő. Al-Capone erkölcsi megítélése egyenes arányban áll a jövedelmével.