A szerelem az élet illatos virága, mely mint egy kifeslett bimbó
| A szerelem az élet illatos virága, mely mint egy kifeslett bimbó szerző: Karinthy Frigyes |
Máj. 1.
Azt hiszem, az én szomorú és reménytelen életembe ragyogó sugár szökött be. Ma egy nővel ismerkedtem meg - mély, rejtelmes szemek, csodálatos száj, valami valószerűtlen termet. Azt hiszem, szerelmes vagyok.
Máj. 5.
Sokat sétálok most kint a ligetben, ülök a fűbe, virágot szedek, és szívom az illatokat. Egy különös és meglepő dolgot gondoltam, azt gondoltam, hogy a nő, az egy olyan, mint egy virág. Hogy van az, hogy ezt önök még nem vették észre? A szerelem az élet illatos virága, mely mint egy kifeslett bimbó.
Jún. 1.
Beszéltem vele. Szeret, szeret! Mámoros vagyok és őrült, ő olyan, mint egy virág - a kezét csókoltam meg, és a kezének olyan szaga volt, esküszöm, olyan szaga volt, mint egy gyöngyvirágnak. Egy harmatos, illatos gyöngyvirágot szeretek.
Jún. 30.
Én szeretem őt, illatos, mámoros szerelemmel: az ég oly kék, a madarak csicseregnek: ó, gyönyörű az élet. És ő is szeret, szeret, szeret! ó, szerelem! ó, virágok!
Júl. 4.
Megcsókoltam. A száját csókoltam meg: azt hittem, elmúlok és meghalok, és gyönyörbe fúlok azonnal: olyan érzésem volt, mintha egy virágot törnék szét - ő olyan illatos és rettenetes. Nem is értem, durva és földies kezeimmel, hogy merek hozzányúlni ehhez a túlfinomult lélekhez. Ez tegnap történt, ma ismét láttam őt, egy idősebb tisztes férfival ment, mint később hallottam tőle, idősebb barátja, kit sokra becsül. Én is becsülöm a derék, komoly férfiút. Az élet csodálatosan szép.
Júl. 29.
Az ő közelsége mindent átszellemültté és virágszerűvé tesz. Még engem is, a boldog és mámoros embert, kit ez a harmatos jelenség szeret, szeret, szeret. Ma észrevettem, hogy mellemen valóságos kis bimbók pattantak ki: olyanok, mint egy gyöngyvirágnak vagy egy rózsának a bimbója.
Aug. 1.
A homlokomon is pattannak bimbók.
Aug. 11.
Ma egy kicsit szédültem: a bimbók mindig nagyobbak lesznek.
Aug. 23.
Nem tudok jól írni, reszketnek a kezeim.
Szept. 8.
Olyan szép színes mostanában a testem: a lábam egészen kék, a mellem tele van piros és fekete foltokkal, a fejem artisztikusan alakult, tudniillik mert már az építőművészetben sem szeretik a szimmetriát.
Szept. 11.
De furcsa volt, ma egészen megpuhult a bal kezem.
Szept. 30.
De furcsa, ma megrepedt a jobb lábam.
Okt. 6.
Jaj, de furcsa, ma leesett a bal kezem, ami múltkor olyan puha lett.
Nov. 7.
Ma temettek el. Nagyon szép, testhez-álló koporsót kaptam. Kicsit nehezen lehetett betenni engemet, mivel több darabban voltam, a fejem például folyékony állapotban volt. A temetésemre nem jött el, bizonyosan nem bírta volna ki gyönge teste a nagy fájdalmat.
Nov. 19.
Egy nagyon kedves kukac van itten, ma megsimogatta a fülemet és csiklandozott. Meg akartam fogni, de ellökött, azt mondta, nincs jó szagom. Milyen kacérak ezek a kukacok.
Dec. 4.
A kukacnak egészen olyan arca van. A kukac olyan szép. De nem akar beszélni velem. Azt mondja, használjak valamit, mert így még neki is rossz szagú vagyok.
Dec. 24.
Ma a nő kint járt a temetőben. El is ment a helyem mellett azzal az idősebb úrral. Annak is olyan már a feje. Kértem tőle egy kis gyöngyvirág-parfümöt, hogy tessem a kukacnak, de úgy látszik, nem hallotta.