A bor ereje

A Wikiforrásból
A bor ereje
szerző: Kis János

   Az éhen szomjan vivó bölcseségen
Minden baj erőt vesz,
Bort töltsetek! a bor ma is mint régen
Ezer csudákat tesz.

   A jó barátok víg társaságától
Fut a bú serege,
S földön mosolyog Tokaj nectárjától
Olympus szép ege.

   Ki hát epével elborítva látja
Világ cudarait,
Higítsa borral, mint jó ész barátja,
Vére patakait.

   Kire méregbe mártott nyillal lőnek
Kevély irígyei,
Gyógyszerül vegye levét a szőlőnek
S nem fájnak sebei.

   Kinek békét nem hágy szép Xantippéje
S kénytelen perelni,
Igyék, csak bortól ázzék meg gégéje,
Jobban tud felelni.

   Kit bármelly szélvész nem szün ostromolni,
Az élet tengerén,
Bachussal tartson, s vígan fog nyargalni
Párducos szekerén.