A barátsághoz (Ungvárnémeti Tóth László)

A barátsághoz szerző: Ungvárnémeti Tóth László

Kész hát az Oltár, s készen az Áldozat,
Mellyet fogadtam. Tartsd meg amazt, dicső
             Nagy Isten Asszony, szent Barátság;
                      Ezt pedig égi tüzed szikrája

Emészsze füstté! Helytelen a panasz
Hogy a barátság Asszonya el hagyá
             Földünket. Itt jár ő közöttünk,
                      Itt vagyon ő, de csak az találja,

(Mivel csak annak nyitja fel a gyönyör
Forrása méhét) a ki nem a világ
             Lármái közt, hanem tulajdon
                      Szíve körül tapogatja őtet.

Ne is vegyen rá semmi sem, óh kegyes!
Hogy meg tagadván Isteni rangodat,
             Vagy a kegyetlent lelkesítsed,
                   Vagy czudarokra pazárld segéded.