99. szonett

99. szonett
szerző: William Shakespeare, fordító: Győry Vilmos és Szász Károly

A korán bújó ibolyát szidám:
»Édes tolvaj, hol loptad illatod’?
Nem kedvesem lehébül? E vidám
Mosolyt szemedbe honnan kaphatod?
Hol fördél? szépem hő erébe’ tán?«
A liljomon szép kezed’ követeltem;
A majoránán fürtid zamatát;
A rózsákat mind tüskén állva leltem:
Egyik pirult, a más halványra vált,
A harmadik, piros s fehér egyszerre,
Tőled lopá mind s lehed’ a fölé;
De büntetésül a tolvaj kehelyre
Mérges bogár mászott, és megölé.
Láttam virágot többet is; de minde
Szépségit, illatát arczodról csente.