A lap feldolgozottságának foka

97. szonett

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
← 96. szonett97. szonett
szerző: William Shakespeare, fordító: Győry Vilmos és Szász Károly
98. szonett →

Ah, távollétem télhez volt hasonló,
Tőled, futó év édes dísze te!
Mily fagylaló szél, sűrűn szállongó hó,
S borús deczember zord tekintete!
Nyár volt pedig hogy tőled elszakadtam.
Jött rá az ősz, a tavasz lehitől
Termékenyen, gyümölcscsel megrakodtan,
Mint terhben hagyott özvegy anya-öl.
De gazdagsága mint apátlan magzat,
Mint árva remény, tünt föl csak nekem:
A nyár veled ment, s a madár is hallgat
– Ha nem vagy itt – a puszta fészkeken!
        Ha dall is: oly busan, hogy a levél
        Elsárgul ágán, vélvén, itt a tél!