(Éltünk hiúság talpain...)

(Éltünk hiúság talpain...) szerző: Vörösmarty Mihály

Pest, 1817.

Éltünk hiúság talpain alkatott
Báj-tűneménnyel jádzani láttatik,
     Ha minden éveknek, napoknak
          Tűneteit szomorún tekéntjük.

Kik járni tudnak, szollani, már nagyobb
Termetre vágynak, s azt ha elérhetik,
     Eljutnak a sok vélemények
          Rendetlenűl habozó zajához.

Serdűl azomban hajladozó korok,
A titkos épség ékei nyílanak.
     Ekkor alább megy már sikamló
          Életüdőnk, hanyatlásra készűl.

Aggott korunknak napjai a komor
Éjnek setétit képzik előnkbe, a
     Kétséges elmét csak fogyasztó
          Fergetegek kebelünkbe gyűlnek.