Őrtornya bánatomnak

Őrtornya bánatomnak szerző: Somlyó Zoltán

Az uccán méla köd. Hűvös vizekre estem
e szörnyű estben.

Csalódott szerelmem most ázott dereglyém,
tengerek végtelenjén.

Van egy szirtfok, most arra tartok.
Oly messzi mind a partok.

Feléje tartok s mohos evezőm
csapkodom elveszőn.

Egy szirt: boszorkányos, lidérces,
arannyal érces,

ezüsttel hintett szirt, gyöngyillatos
és gyilkolón magos.

E szirten áll őrtornya bánatomnak,
ő: tornya fájdalomnak,

vára halálnak, csókomnak lakatja;
s szivem vérét aratja.


Dereglyémen felé, feléje tartok.
Oly messzi mind a partok…

A toronyban kialszik mind a mécs:
ez a Feledés.

Egy hang rikolt: sülyedj el!
Felelek: nem!!

És megfeneklem.