Új barátaim...

A Wikiforrásból
Új barátaim...
szerző: Somlyó Zoltán

Hogy nehéz lett a fejem, mint az ón,
kezet nyújtott a kedves Domopon.

Ebből barátság lett, ki tudja, hogy,
tán addig tart, míg az élet kifogy...

És aztán jött a fájdalom, a kín,
s bemutatkozott a Novatropin.

S az enyhület lágy kékjét festi a
kínok helyére a kis bestia...

Az éjjel már új vendég érkezett,
"Domalgin" - szólt és úgy nyújtott kezet,

oly vigasztalón s olyan melegen,
hogy most már szerelemmel szeretem...

Agyamba veszem, eljátszom vele -
pedig lehet, hogy meghalok bele...