Áttekintő szöveggyűjtemény: Az európai csoda irodalmából
Francesco d'Assisi
[szerkesztés]Cantico delle creature
[szerkesztés](Teremtmények dalocskája), eredeti szövegrészlet:
Laudato si', mi' Signore,
cum tucte le tue creature,
spetialmente messor lo frate sole,
lo qual è iorno, et allumini noi per lui;
et ellu è bellu e radiante cum grande splendore:
de te, Altissimo, porta significatione.
Laudato si', mi' Signore,
per sora luna e le stelle:
in celu l'ài formate clarite
et pretiose et belle.
Laudato si', mi' Signore,
per frate vento et per aere
et nubilo et sereno et onne tempo,
per lo quale a le tue creature dài sustentamento.
Laudato si', mi' Signore,
per sor'aqua,
la quale è multo utile
et humile et pretiosa et casta.
Laudato si', mi' Signore,
per frate focu,
per lo quale ennallumini la nocte,
et ello è bello et iocundo et robustoso et forte.
Laudato si', mi' Signore,
per sora nostra matre terra,
la quale ne sustenta et governa,
et produce diversi fructi con coloriti flori et herba.
Laudato si', mi' Signore,
per quelli ke perdonano per lo tuo amore,
et sostengo infirmitate
et tribulatione.
Dante Alighieri
[szerkesztés]Commedia
[szerkesztés]az első strófa eredetiben és Babits fordításában:
Nel mezzo del cammin di nostra vita
mi ritrovai per una selva oscura
ché la diritta via era smarrita.
Az emberélet útjának felén
egy nagy sötétlő erdőbe jutottam,
mivel az igaz útat nem lelém.
Francesco Petrarca
[szerkesztés]idézetek:
- "Semmi nem nagyszerűbb az emberi léleknél"
- "A jóság fontosabb a tudománynál"
Lorenzo Valla
[szerkesztés]A szerzetesi hivatásról
[szerkesztés]"ügyeljetek rá, nehogy az a gyanú merüljön fel, hogy ti inkább tűréssel, mintsem szabadon szolgáljátok Istent... a szerzeteseknek sokkal tartozik az egész földkerekség, és még többel is tartozna, ha jobbak lennének, olyanok, amilyenek, kezdetben is voltak..."
Pico della Mirandola
[szerkesztés]Az ember méltóságáról
[szerkesztés]"Világosan megértettem,
- hogy az ember a legszerencsésebb élőlény, és következésképpen minden csodálatot megérdemel;
- hogy milyen lehet a hozzá rendelt lények hierarchiájában az állapot, amely nemcsak az állatok, hanem az asztrális lények és a világ határain túl élő intelligenciák irigységét is magára vonja.
Valami, ami felülmúlja a hitet és csodálattal tölti el a lelket.
De hogyan is lehetne másképp? Mert ezért tekintik és nevezik az embert teljes joggal nagy csodának...
Isten az embert helyezte a világ közepére, és így szólt hozzá:
„Nem adtunk neked, ó, Ádám; semmilyen saját arculatot, sem semmilyen saját adottságot, hogy bármilyen helyet, bármilyen formát, bármilyen ajándékot is választasz előre megfontoltan, ezeket ugyanazon a saját ítélőképességed és döntésed alapján birtokolhasd.
Minden más teremtmény természetét az általunk meghatározott törvények határozzák meg és korlátozzák; te ezzel szemben, mivel ilyen korlátozások nem akadályoznak, saját szabad akaratodból, amelynek őrizetére bíztunk, magad követheted nyomon saját természeted vonásait. A világ közepére helyeztelek, hogy ebből a kilátási pontból könnyebben körülnézhess mindarra, amit a világ tartalmaz. Sem mennyei, sem földi teremtménynek nem tettünk, sem halandónak, sem halhatatlannak, hogy saját lényed szabad és büszke alakítójaként olyan formára alakíthasd magad, amelyet tetszel magadnak."
Jean-Jaques Rousseau
[szerkesztés]A társadalmi szerződés
[szerkesztés]Az ember minden szabadságának eltávolítása az akaratából annyit tesz, mint minden erkölcsösség eltávolítása a cselekedeteiből.
Immanuel Kant
[szerkesztés]kritikai korszaka (1781-)
A gyakorlati ész kritikája
[szerkesztés](1788)
Szükségszerű, hogy a legfőbb jót az akarat szabadsága révén hozzuk létre.