Wikiforrás:Formai útmutató

A Wikiforrásból
Blue check.png Ezen az oldalon a Wikiforrás egyik útmutatóját olvashatod. Az itt leírtak a szerkesztők tapasztalatait foglalják össze. Komolyabb változtatások előtt kérd ki mások véleményét, az oldal vitalapján vagy a Kocsmafalon.

Rugalmasság[szerkesztés]

Bár a formai útmutató széleskörűen támogatott szabványokat ír le, ezek mégsem merev szabályok. Lehet eltérésekkel próbálkozni, de más szerkesztők ezeket az eltéréseket elfogadhatatlannak találhatják, és visszaállíthatják őket az útmutatónak megfelelő állapotra. Pont olyan igazuk van a visszaállítással, mint neked az eltérésekkel. Készülj fel, hogy vitatkoznod kell a változtatásaidról; ha szeretnéd őket elfogadtatni, meg kell adnod az eltérések okait. Ha nincs jó okod eltérni, a szabvány használata rendszerint megfelelő. Ha nem vagy hajlandó vitatkozni a változtatásokról, vagy szerkesztési háborúba szállsz, az más területeken is csökkentheti a hitelességedet.

Általános útmutató[szerkesztés]

Lapcímek[szerkesztés]

  1. Általában a legtöbb betű kisbetű, nem használunk csupa nagybetűs és csupa nagy kezdőbetűs formákat. A helyesírásnak megfelelően bizonyos szavak lehetnek nagy kezdőbetűsek, például a tulajdonnevek.
  2. Az allapcímeket a szülő lap címétől egy (előre dőlő) perjellel választjuk el ([[Cím/Első fejezet]]). Az allap címének az eredeti mű elnevezéseire kell utalnia (2. fejezet, II. fejezet, 2. szín, 2. felvonás, 2. levonás, stb.).
  3. Egyértelműsítő lapokat használunk, ha több műnek megegyezik a címe. Lásd az Egyértelműsítő lapok szakaszt.

Cikkek formázása[szerkesztés]

  1. A {{fej}} sablont minden cikklap tetején használni kell. Lásd a Új szöveg felküldése lapot és a sablon vitalapját a sablon használatáról szóló információkért.
  2. A szerkesztői megjegyzéseket a {{fej}} sablon megjegyzés paraméterébe kell írni.

Alcímek[szerkesztés]

  1. A lapok alcímeiként (például különálló versek vagy fejezetek egy lapon) másodszintű alcímeket kell használni, az alalcímekhez harmadszintűeket, és így tovább. Az első szintű alcímeket sehol nem használjuk, ezeket a lap címének tartjuk fenn. (Lásd Segítség:Hogyan szerkessz lapokat.)
  2. Ha nincsenek különálló szakaszok vagy alcímek az eredeti szövegben a versszakok különválasztására, használd a {{strófahatár|szám}} sablont. Kivétel, ha ugyanannak a szövegnek különböző verzióit kell különválasztani.

Wikilinkek[szerkesztés]

  1. A relatív linkek használata javasolt, ha ugyanannak a műnek egy másik lapjára szeretnél utalni. Így rövidebb a kód és ez hasznos lehet később ha a mű átszervezésre kerül. A három formája [[/allap]] (allap), [[../]] (szülő), és [[../testvér]] (testvér).
  2. Tartalmi linkek: Nehezen érthető szavakhoz vagy utalásokhoz lehet Wikipédia vagy Wikiszótár linket készíteni a [[w:Szócikk|szó]] (Wikipédia) vagy a [[wikt:Szócikk|szó]] (Wikiszótár) forma használatával. Gyakran használt szavak vagy közismert utalások nem linkesítendők.
    • Megjegyzés: lehet, hogy a szavakat történelmi vagy kulturális jelentésben használják.

Egyértelműsítő lapok[szerkesztés]

Lásd még a Egyértelműsítő lapok és a Elnevezési szokások lapot.

Az egyértelműsítő lapok arra valók, hogy egyértelművé tegyék a választást az azonos című művek között.

  1. A {{fej}} sablon szabványosított: a cím az egyértelműsítendő cím, a szakasz neve „(egyértelműsítő)”; a megjegyzés tartalmazza az {{egyért}} sablont.
  2. Az egyértelműsítendő művek lapjainak címeit az alábbi formában kell felsorolni:
    * '''[[The Raven (Vers)|The Raven]]'''—[[Szerző:Edgar Allan Poe|Edgar Allan Poe]] verse
  3. Az egyérteműsített és egyértelműsítő lapok címei: lásd Elnevezési szokások.

Speciális útmutatók[szerkesztés]

Szerzők lapjai[szerkesztés]

  • Szerző, ebben az esetben, az a személy, akinek legalább egy műve megtalálható a Wikiforrásban.
  1. A Lapcímekkel az Elnevezési szokások lap foglalkozik.
  2. Az információknak magyar nyelven kell szerepelniük.
  3. A műveket listaszerűen kell felsorolni. Többlapos mű esetén a linknek a címlapra kell mutatnia, ha ez lehetséges. A munkákat betűrendben kell felsorolni, ha lehetséges, a közzététel évével.
    • Ha egy szerzőnek nagyon sok műve van különböző műfajokban, lehet al-szekciókat létrehozni harmadik szintű fejlécekkel.