Thurzó György nádor oklevele Hajdúdorog megtelepítéséről

A Wikiforrásból
Thurzó György nádor oklevele Hajdúdorog megtelepítéséről
szerző: Thurzó György nádor, fordító: Dr. Béres András


Mi bethlenfalvi gróf Thurzó György, Magyarország nádora, a kunok és Árva bírája, valamint Árva megye örökös és főispánja, továbbá Ő Szent Felsége Mátyás urunknak, Isten kegyelméből fejedelmünknek és urunknak, a mindenkor felséges Római Császárnak, Németország, Magyarország, Csehország stb. királyának, Ausztria főhercegének, Burgundia hercegének titkos tanácsosa és magyarországi helytartója.

Adjuk tudtára emlékezetül mindenkinek, akinek illik, hogy a Dely Szawa kapitánysága és vezérlete alatt élő kiváló és serény rácok illő alázatossággal megkerestek bennünket, hogy Zemplén megyében lévő tokaji várunkhoz tartozó és igazgatása alatt álló Dorogh-nak nevezett pusztabirtokunkat, mely birtokunk után bizonyos hajdúk nekünk ez előtt is bizonyos adót szoktak fizetni, ezeknek a rácoknak megtelepedésre és lakásra méltóztassunk kegyesen ajándékozni. Tehát az említett rácoknak a számunkra semmiben sem kedvezőtlen kívánságát mindenben meggondolva és megfontolva, sőt számbavéve és tudván azt, hogy a nevezett rácoknak hasznára lesz, doroghi pusztánk ügyében a nevezett rácokkal megegyeztünk és megtelepítésük érdekében az alábbi feltételek alatt jogot biztosítunk.

Először azt, hogy Dely Szawa, az említett rácoknak kapitánya, Castrametator György, Holoutzi Nagy Lázár, Szakmáry Pál, Rakomazy Péter, Lazlo Miklós, Weres Mihály, Bachmegiey Gergely, Sargha Lukács, Rácz Imre, Herman György, Feny László, Leczy Tamás, Theömeöswary László, Rácz Jankula, Rácz Gábor, Chionka Miklós, Chiomay Szobotha és Rácz István előbb említett pusztabirtokunkat, Doroghot szabadon és bármilyen néven nevezendő adófizetés nélkül művelhetik és lakhatják. Mégis ezek a rácok mindnyájan és zsemélyenként mind legkegyelmesebb urunknak, Őfelségének és törvényes utódainak: Magyarország királyainak, mind pedig nekünk és utódainknak hűséggel és esküvel legyenek elkötelezve. Ha pedig a szükség úgy kívánja akár mi, akár utódaink, vagy pedig a mi, avagy utódainknak akár a tokaji várban, akár a hozzátartozó uradalomban élő megbízottai bármikor felhívják őket, minekor lovas katonákat azonnal, habozás nélkül és saját költségükön, más rácokkal együttesen tartoznak kiállítani.

Másodszor, hogy a rajtuk kívül élő más rácok, akik ugyanezen doroghi pusztabirtokunkon telepednének meg, személyenként és évenkint 250 magyar forintot nekünk és utódainknak tartoznak fizetni. Ez a kötelezettség tüstént annak az évnek a végén illetékes, amikor a nevezett birtokon kezdenek megtelepedni és a földet művelni, mégpedig két részletben. Az elsőt a következő első Szent György vértanú ünnepén 125 magyar forint összegben, a második részletet pedig Boldog Mihály arkangyal ünnepén ugyancsak 125 magyar forintban és így következetesen minden eljövendő időben kötelesek beszolgáltatni és megfizetni adójukat. Azt is hozzátesszük, hogy ha a szükség úgy kívánja, mindnyájan és személyesen az adott időben választott kapitányukhoz tartoznak csatlakozni és oda, ahol szükséges menetelni.
Ezen dolog megerősítése és érvénye céljából jelen levelünket titkos pecsétünkkel és kezünk aláírásával ellátva az említett rácoknak adjuk és engedélyezzük.

Kelt Bicse várában az Úr 1616-ik esztendejének július hava 4. napján.

                                                                             Gróf Thurzó György