Requiescat

A Wikiforrásból
Requiescat
szerző: Oscar Wilde, fordító: Kosztolányi Dezső


Lépj halkan, itt a lány,
a jó, a hű,
szólj csöndbe, hallja tán
hogy nő a fű.

Fénylő aranyhaját
födi penész.
Ő volt az ifjúság
s porként enyész.

Akár a liliom,
mit fény fakaszt,
nő volt, édes, finom
s nem tudta azt.

Koporsó, sziklatömb
van kebelén.
Ő már pihen, de fönt
a jaj enyém.

Csitt, lantom, énekem,
nem hallaná.
Itt nyugszik életem.
Földet reá.