Pompájával szerelmem

A Wikiforrásból
Pompájával szerelmem
szerző: Heinrich Heine, fordító: Zoltán Vilmos

Pompájával szerelmem
Bús regeként ragyog,
Mit csendes nyári éjjel
Regélnek csillagok.

"A tündérkertben ott jár
Némán egy ifju pár,
Fölzeng a csalogánydal,
Reszket a holdsugár.

Megáll a lány, s előtte
Ott térdel a lovag,
A vadon óriása
Jő ~ és a lány szalad.

A lovag földre roskad
És elborítja vér..."
Ha majd engem temetnek,
A rege véget ér.