Nincs Nanni velem...

A Wikiforrásból
Nincs Nanni velem...
szerző: Robert Burns, fordító: Lévay József

A természet imé már zöld mezet ölt,
S báránysereg éli vigan a mezőt...
Madarak idvezlő dalát figyelem;
Engem nem üdít az—nincs Nanni velem!

Száz tarka virág nyilt erdőnk pagonyán,
Reggeli harmat reng a friss ibolyán ;
Ah! illatokon csak vérzik kebelem,
Nannim jut eszembe—nincs Nanni velem.

Pacsirta, ki földről felszállva korán,
Zenged a juhásznak, hogy itt a korány,—
S barna rigó, kivel az estve jelen,
Ah! hallgassatok el—nincs Nanni velem.

Jer, bús-komoly ősz, te! jer sárga levél!
S enyhíts az enyészet bús képeivel ;
Zord, néma, havas tél—most azt kegyelem,
Most már az üdit csak—nincs Nanni velem.