Loreley

Loreley szerző: Heinrich Heine, fordító: Komjáthy Jenő

Nem tudom én, hogy mit jelentsen,
Oly szomorú vagyok;
Régi rege jár eszemben,
A régi dajkadalok.

Esteledik, hüs az idő,
A Rajna hömpölyög,
Fönn csillog a bérci tető,
Bíborba öltözött.

Az ormon, a nap hova csillog,
Ül a Szűz, nézd a csodát!
Ékszere arany, ide villog,
Fésűli arany haját.

Fésűje arany s a tájra
Zeng ajkiról a dal,
Csodás a melódiája,
Danája diadal.

A hajóst lenn a hajóban
Vad bú ragadja meg,
Nem látja a szirtet a folyóban,
Magasba néz s remeg.