Csak azértis...
| Csak azértis... szerző: Robert Burns, fordító: Lévay József |
Hát a szegény már, mert szegény,
Azért görnyedve járjon?
Hagyjuk az ily hitvány legényt
S legyünk szegények bátran ...
Ám azért is, csak azért is!
Bár sorsunk átka terhel ...
Rang a pénznek czifrája csak,
De ezüstje az ember.
Habár az asztalunk kopár
S ruhánk sok foltot ismer...
Tartsa meg más selymét, borát,
Az ember mégis ember.
Am azért is, csak azért is !
Mindhasztalan csillámlasz,
A ki derék, ha szegény is,
Csak azért is király az.
Im nézd ! az a fényes nagy ur
Mi büszken, gőgösen lép;
Hajlong előtte a tömeg,
Pedig bangó, üres kép.
Ám azért is, csak azért is,
Rendjelei daczára,
A független derék ember
Kaczagva néz reája.
Hitvány szolgát a fejdelem,
Herczeggé is emelhet :
De embert ám, becsületest,
Hatalma sem teremthet.
Ám azért is, csak azért is,
Fény, méltóság daczára,
Előbb való a szív, az ész,
Nagyobb annak az ára.
Imádkozzunk, hogy jöjjön el,
El is jön még a jobb kor…
Jóllét s kitüntetésre majd
Szív és érdem jut akkor.
Am azért is, csak azért is,
Az isten még megadja,
Hogy embertársát az ember
Testvér gyanánt fogadja!