A magyar helyesírás szabályai/Egyéb tudnivalók

← A rövidítések és a mozaikszók

A magyar helyesírás szabályai Magyar Tudományos Akadémia (Egyéb tudnivalók)

Egyéb tudnivalók

A számok

288. A számokat írhatjuk betűkkel is, számjegyekkel is. Hogy mikor használunk betűírást, mikor számjegyírást, arra nincsenek határozott szabályok. A kialakult gyakorlat szerint inkább betűírást használunk egyrészt a folyamatos, főképpen irodalmi jellegű szövegben a rövid szóval kimondható számok lejegyzésekor: öt, húsz, ezer, százezer, tízmillió stb.; másrészt akkor, ha a szám toldalékos alakban, névutós szókapcsolatban vagy más szóval összetéve szerepel: huszonötöt, ezernek, tízféle, hatvan után, harmadmagával, kéthetenként stb. Számjegyírást használunk egyrészt a hosszabb szóval kimondható, nagyobb számok írásában: 388 személy részére, 65 téglát stb.; másrészt az időpont, pénzösszeg, mérték, statisztikai adat és hasonlók lejegyzésében: du. 5 órakor, 3 Ft 50 f, 15 méter szövet stb.

289. A számokat a következőképpen tagoljuk.

a) Ha a tőszámneveket betűvel írjuk, kétezerig minden szám nevét egybeírjuk; ezen felül csak a kerek ezreseket és a milliósokat; tizennégy, nyolcszázkilencvenhat, ezerhétszázhetvenkettő, ötvenháromezer, hatvankétmillió stb. – Kétezeren felül, ha az ezres után a szám még folytatódik, az összetett számnevet a hátulról számolt szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk, és a csoportok közé kötőjelet teszünk: háromezer-tizenhat, negyvenhétezer-ötszázhatvanhárom, hétmillió-négyszázkilencvenezer-ötszázharminc stb.

b) Ha a számokat számjeggyel írjuk, az öt- vagy ennél több jegyű számok írásában a számjegyeket a hátulról számított szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk, s az egyes csoportokat közzel választjuk el egymástól: 1552, 5826, 9710; de: 20 611, 353 864, 5 602 164; stb.

Ha öt vagy több számjegyű számokkal együtt négyjegyűeket is írunk egyazon oszlopba, ezeket is közzel tagoljuk:

21 126
 4 210
12 305
 9 258

290. A sorszámnevek után – ha számjegyekkel írjuk őket – pontot teszünk: 1. osztály, 3. sor, 1978. évi, a 10–12. oldalon stb. A pontot a toldalékokat kapcsoló kötőjel előtt is megtartjuk: 3.-nak futott be, a 8.-ba jár, a 10.-kel, a Tutaj u. 4.-ben stb. (A keltezés e tekintetben kivétel; vö. 296.)

291. Ha a törtszámnévnek tőszámnévi jelzője van, s a jelzett szó főnévi értékű, a kapcsolat két tagját különírjuk: egy negyed, két harmad, harmincnyolc egész egy tized stb. Ha azonban a tőszámnévi jelzős törtszámnév egészében jelzői szerepű, a két számnevet egybeírjuk: az ország kétharmad része, háromnegyed óra múlva stb. Az órát jelölő kapcsolatokat is ezek szerint írjuk: negyed kilenckor, fél tizenkettőig, háromnegyed négyre stb. A számjegyekkel írt tizedes törtek egész és tört értékei közé (köz nélkül) tizedesvesszőt teszünk: 3,16; 37,5; 20 611,413; stb.

292. A számjegyeket túlnyomórészt arab számokkal írjuk: 25 mm, 38 tanuló, 365 nap, 2500 Ft stb.

Római számokat következetesen csak néhány hagyományos esetben és csak sorszámnevek jelölésére használunk: IV. Béla, II. Rákóczi Ferenc, VII. Gergely, XIX. kerület, NB I., XI. kongresszus stb.

A római számok visszaszorulóban vannak. Mai alkalmazásuk pontos körét nem lehet meghatározni. Használatuk leginkább olyankor tanácsolható, ha az arab számokkal szemben megkülönböztető vagy tagoló szerepük lehet: 1983. IX. 12.; Petőfi u. 8. III. 2.; IV/3-as körzet; stb. A szakmai szokások is tiszteletben tartandók: X. agyideg, IV. ágyéki csigolya stb. Egyébként egyaránt helyes: 3. kötet v. III. kötet; 16. század v. XVI. század; stb. Az általános iskolai osztályokat arab számmal szokás jelölni: 2. osztály, 4. a v. 4/a osztály; a középiskolai osztályokat pedig római számmal: II. osztály, IV. A v. IV/A osztály.

A keltezés

293. Az évszámot mindig arab számmal írjuk, s utána pontot teszünk; a hónap neve teljesen kiírható vagy rövidíthető, illetőleg jelölhető római számmal is, arab számmal is; a napot mindig arab számmal írjuk, s utána pontot teszünk.

1983. november 28.	1983. XI. 28.
1983. nov. 28.	1983. 11. 28.

Terjedőben van a pontok nélküli, kötőjelekkel tagolt forma is: 1983-11-28

294. Pontot akkor teszünk az évszám (évszámcsoport) után, ha az utána következő hónapnévvel vagy időt jelölő egyéb szóval nincs birtokviszonyban:

1848. március 9.
1848. márciusban; de: 1848 márciusában (vö. 295.)
1848. áprilisi
1983. évi
1983–1984. v. 1983/1984. v. 1983–84. v. 1983/84. évi
19–20. század v. XIX–XX. század
1944. őszi; de: 1944 őszén (vö. 295.)
1945. március–áprilisban
1919. tavaszi–nyári
1918. október havában
1918. október folyamán; de: 1918 folyamán (vö. 295.)
1918. október végén; de: 1918 októberének végén (vö. 295.) stb.

295. Az évszámok után a következő esetekben nincs pont:

a) Ha az évszámot (évszámcsoportot) névutó vagy névutóból képzett melléknév követi, vagy ha az évszám (évszámcsoport) birtokos jelzője egy másik szónak, nem teszünk utána pontot:

1848 előtt	1526 augusztusában	1918 késő őszén
1848 előtti	1848 hősei	1848 első felében
1849 után	1849 mártírjai	1849 tavaszi hónapjai
1867 és 1896 között stb.	1918–1919 forradalmai stb.	1944/45 nehéz telén stb.

b) Nem teszünk pontot az évszám (évszámcsoport) után, ha a mondatban ez az alany: 1789 fordulópont az emberiség történelmében. 1941–1945 mérhetetlen károkat okozott népünknek.

Elhagyható a pont a zárójelbe tett évszámok mellől is: Az elmúlt év (1983) rendkívül aszályos volt.

296. Az évet és a napot jelölő számjegyekhez a toldalékok pont nélkül, kötőjellel kapcsolódnak: az 1838-i árvíz; Magyarország 1514-ben; 1848. márc. 15-én; április 4-ig vagy 4-éig; 12-től vagy 12-étől; stb.

Az elseje, elsején, elsejéig stb. szóalakok számjegyes írása: 1-je, 1-jén, 1-jéig stb. Az elseji v. elsejei szóalakok számjeggyel írva: 1-ji v. 1-jei.

297. Ha a napok sorszáma után névutó következik, a számok után a pontot (vagy a birtokos személyragot) ki kell tenni:

1983. december 20. és 31. között; de:
1983. december 20-a és 31-e között; vagy:
1983. december 10. óta; de:
1983. december 10-e óta stb.

Más esetek

298. Leveleket és más küldeményeket a posta címzésmintái szerint kell megcímezni:

Mátyás Antal	Kis János
Debrecen	Miskolc
Csapó u. 6–8. II. 10.	Pf. 20
4024	3500

A folyamatosan, egy sorba írt lakáscímeket, rendeltetési helyeket a következőképpen írjuk:

Budapest VII. kerület, Rákóczi út 28. II. em.
Budapest VII. ker., Rákóczi út 28/A II. em. 10/B
Budapest VII., Rákóczi út 28/A II. 10/B 1072
Szekszárd, Kadarka u. 4–6. 2700

299. Az óra és a perc szót folyó szövegben általában kiírjuk: 10 óra 25 perckor stb. – Ha az időpontot számjegyekkel adjuk meg, az óra és a perc közé (szóköz nélkül) pontot teszünk: 10.35 stb. Ehhez a formához a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk: 10.35-kor, 10.35-ig, 10.35-ös stb.

←A rövidítések és a mozaikszók

A magyar helyesírás szabályai (Egyéb tudnivalók)