A farkas és a gólya

A Wikiforrásból
A farkas és a gólya
szerző: Jean de La Fontaine, fordító: Radnóti Miklós

        Falánk népség a farkasnép.
        Tort ült egy farkas egyszer éppen
        s mondják, oly gyorsan falt, akkép
        habzsolt, hogy majd megfúlt az étken:
torkában fennakadt egy hosszú csontszilánk.
S mikor kiáltni sem tud már, csak szája ráng,
        egy gólyát lát a kis patakban.
            Jelt ád; a gólya fut felé.
        Rögtön műtétre kész, sebészi csőre kattan.
A csont végül kijött s megérdemelte-é?
        illő jutalmat kér a gólya.
        «Jutalmat? szól az, ó nagy ég!
        Komámasszony tán fel is rójja?
        Tréfál? hát mondja, nem elég,
hogy csőröstül feje nincs még bendőmbe rég?
        Hálátlan nőszemély! parancsom:
        takarodjék! S rettegje mancsom!»