90. szonett

A Wikiforrásból
← 89. szonett90. szonett
szerző: William Shakespeare, fordító: Győry Vilmos és Szász Károly
91. szonett →

Gyülölj ha akarsz; s ha valaha: most ám!
Most, hogy a sorssal is kell küzdenem.
Pártjára állj, engem porig alázván,
Utó-csapást ne tarts föl ellenem.
Ne légy, szivem majd estéből ha felkelt,
A már legyőzött bú utó-hada;
Viharos éjre ne hozz borus reggelt;
Halál-döfést ha mérsz: csak vágd oda!
Ha elhagysz: ne a legvégsőbe’ menj,
Apró bajok ha mérgöket kiönték;
Rohamba’ jőj; az első hadd legyen
Minél a sorstól nem sújthatna több még.
        Egyéb csapást aztán, akármit lássak,
        Ez egy után, nem érzek csapásnak!