76. szonett

76. szonett
szerző: William Shakespeare, fordító: Győry Vilmos és Szász Károly

Új diszbe’ m’ért hogy oly meddő dalom?
Nincs benne semmi élénk változat.
Mért a divattal nem kaczérkodom?
Se új modor, se ritka fordulat!
Miért irok csak egyet mindig újra,
S az eszmét ismerős ruhába öltöm,
Hogy mindenik szó nevem kész tanúja,
Mutatva hol, mikép s mi végre költöm.
De tudd meg: én egyről zengek, te rólad,
Tárgyam csupán te vagy s a szerelem:
Azért dalom más semmiről se szólhat,
S más szókban a régit ismételem.
Uj s régi igy lesz a nap is naponta,
S igy lesz a többször mondott ujra mondva.